Lekerülnek a láncok az ebekről?

Valóban változás állt be az új év első napjától az állattartásban. Egy kormányrendelet szerint ugyanis 2016. január 1-jétől „Patás állat és eb kivételével kedvtelésből tartott állatot kikötni tilos. Patás állatot állandó jelleggel, ebet tartósan kikötve tartani tilos.”

Ez azonban nem jelenti azt, hogy soha nem lehet megkötni az állatokat, mindössze azt, hogy huzamosabb ideig nem. Vagyis, pusztán az, hogy egy háznál megkötve látunk egy kutyát, még nem jelenti, hogy a tulajdonos szabályt vagy törvényt sért. A probléma inkább abban áll, hogy a jogszabály nem határozza meg pontosan, mi számít „tartósnak” (egy nap, egy hét, egy hónap?), így a felmerülő ügyekben különböző ítéletek születhetnek.

Árulkodó jel

Annak, hogy egy kutya tartósan láncon él, több jele is van. Ameddig a lánc elér, ki van járva a terület, nem tud kinőni a fű. Az állat nyakán kikopik a szőr, a viselkedése gyanakvó, agresszív lesz. Kistestű kutyát egyébként legalább 4, nagytestűt 8 méteres láncra lehet megkötni. Sokan viszont fél méteres láncon kínozzák kutyáikat úgy, hogy azok gyakran elbújni sem tudnak a hideg vagy a forróság elől. Aki úgy dönt, inkább megszabadul a kutyájától, jó, ha tudja, hogy egészséges ebet állatorvos nem altathat el.

Dr. Müller József, komlói aljegyző rámutatott: a jogalkalmazás során nyilván figyelni és indokolni kell, hogy milyen szempontok, tények alapján ítéli az állatvédelmi hatóság tartósnak egy kutya megkötve tartását. Ez azért is lesz fontos, mert ha bizonyított a szabálysértés, a tulajdonos komoly pénzbírsággal számolhat. Az állatvédelmi bírság alapösszegben 15 ezer forint, ez azonban megsokszorozódhat. Ha például egy tartósan kikötött kutyával kapcsolatban egyéb kötelezettségekről sem gondoskodott az ebtartó, elég magasra, akár tízszeresre vagy magasabbra is emelkedhet a szorzó – magyarázta a szakember.

A nem megfelelő állattartást az adott település jegyzőjénél, az állatkínzást pedig a rendőrségen kell jelenteni. Hogy szabálysértésről vagy bűncselekményről van szó, a helyszíni bejárás, és a kutya állatorvosi vizsgálata után állapítják meg. Utóbbiért szabadságvesztés is járhat.

Más megoldást kell találni

A jogszabály-módosításnak – bármennyire üdvözlendő – hátulütői is lehetnek. A hivatalokban attól tartanak, hogy az egymást nem kedvelő szomszédok egymást jelentgetik majd fel a megkötött kutyák miatt, míg az állatvédők az ebek életéért aggódnak. Jellemző ugyanis, hogy azok a szigorítások, amelyek a tulajdonosoknak kiadással járnak, ahhoz vezetnek, hogy a gazdák inkább megválnak az állatoktól. Ez történt akkor is, amikor kötelezővé tették a mikrochipet, pedig az csak pár ezer forintos kiadást jelentett.

Ebben az esetben viszont akár több tízezer forint is lehet költség. Ha ugyanis a ház körül nincs kerítés, a kutya pedig eddig megkötve élt, most új megoldást kell találni. Ez lehet egy elkerített terület, vagy egy kennel, ám mindegyiknek komoly anyagi vonzata van: ha nem magunk készítünk kennelt, legalább 40-100 ezer forinttal számolhatunk, és ezek csak a legkisebb, legegyszerűbb változatok. Ha van maradék kerítésünk, faanyagunk, palánk, valamennyit spórolhatunk.