2007.09.22. 13:11
M6: a régészeken már nem múlik
Bár még sehol az M6-M60-as út, a tudomány már óriásit nyert. A régészek több százezer lelettel gazdagodtak. Hetvenöt fontos településmaradvány került elő a megyét érintő kilencven kilométeres nyomvonalszakaszon.
„Vaskés szinte mindig előfordul, néha vastőr, vas- néha bronzcsat, több griffes-indás öntött vagy lemezes övkészlettel rendelkező vázunk is akadt... Gyakori a fülbevaló, főleg lengőcsüngős, ezenkívül a gyöngyök, amiből néha csak néhány darab van a nyak, illetve a koponya körül, néha viszont az egész mellkast sűrűn borítja. A gyöngyök nagy része dinnyemag alakú, de apró kásagyöngyök és díszes szemesgyöngyök is gyakran előfordulnak. A nők mellett többször találunk orsógombot és esztergált csont tűtartót...”
A kiragadott idézet a baranyai autópálya nyomvonalának szondázása közben, az egyik lelőhely leírása során került a papírra. Nagy Erzsébet régész-főmuzeológus, a Baranya Megyei Múzeumok Igazgatósága régészeti osztályának vezetője írta le, lapunkat tájékoztatva a munkálatok közeli befejezéséről. A régészek ugyanis a szeptember végi határidőre átadják a területet az M6/M60-as építőinek. Utólagos engedéllyel néhány lelőhely környékén még október 31-ig dolgozhatnak, ám a feladat véget ér – hozzá kell tenni, a szakma szomorúságára. Hiszen soha ilyen nagy esélyt nem kaptak arra – pénzt sem igen –, hogy feltérképezzenek egy ilyen nagy területet, és elvégezzék a leletmentést.
Nagy Erzsébet szerint hatezer éven át egyfolytában lakott településnyomokat, óriási nekropoliszokat (temetőket) találtak több baranyai település, főleg Szederkény és Bóly környékén. A versendi határban is találtak sokféle csodát a több százezer négyzetméternyi területet átfogó kutatásaik során.
Munkájukra figyelt a szakma, a helyi lakosság és természetesen az illegális kincskeresők is. A leletanyag egy részét decemberben tárják a nagyközönség elé a pécsi múzeum galériájában. A helybeliek érdeklődését Hárs József bólyi és Körtési Károly versendi polgármesterek fogalmazták meg. Hárs szerint a városban már van megfelelő biztonsági berendezéssel ellátott kiállítóterem, így abban reménykednek, hogy a leletanyagból ők is kapnak majd. Körtési szeretné a feltárt terület egy részét bemutathatóvá tenni, a leletanyagot a falu számára dokumentálni, és helyi kiállítást nyitni.
Az építkezés akár az idén elindulhat
Miután az M6/M60-as gyorsforgalmi utak beruházói és kivitelezési pályázatát kiírták, eredetileg öten jelentkeztek a dunai autópálya megépítésére és üzemeltetésére. Végül hárman maradtak a ringben, s közülük a Strabag tette a legkedvezőbb ajánlatot. Úgy tudjuk, a másik két pályázó 25-35 százalékkal drágábban vállalná a munkát. Az ajánlatok 300 és 410 milliárd forint között szóródtak.A pályázat győztesét a tervek szerint októberben nevezik meg, az M6/M60-nak 2010-re kell elkészülnie teljes hosszában, tehát Dunaújvárostól Pécsig. Az optimisták szerint az előzetes építési munkálatok már az idén megkezdődnek. A régészet nem akadály.
Nagy Erzsébet azonban több aggodalmát is elmondta. Elsősorban azt, hogy az időközben megalakult autópálya-régészet miatt a megyei régészeket kirekesztik az építkezés során felbukkanó leletek értékeléséből. Legfeljebb ha másodrangú, harmadrangú feladatokat kaphatnak. Pedig ott kellene lenniük.
Másrészt gond, hogy a feltárt területek őrzése nem biztosított, így a fémpénzekre és fémleletekre utazó „kincskeresők” szabad utat kapnak.
Szőlőmetsző, fúró, kolomp és véső a leletek között
Szederkény környékén is több szép lelet akadt. A Kukorica dűlőben az utolsó jelentés szerint 3270 „jelenség” nyomaira bukkantak. Túlnyomórészt a korai- és késő-neolitikumra, legalább 6000 évvel ezelőttre és a rézkorra (i. e. 4500-3300 között) keltezhetőek. Ezek mellett egy római kori árok, illetve népvándorláskori telepjelenségek (sütőkemencék, kemencés gödörházak) is előkerültek. Előkerült több zsugorított (neolit) sír, illetve három, feltehetően áldozati szarvasmarhacsontváz. Egy lócsontváz valószínűleg a népvándorláskorban került a temetőbe. Szebény gazdag lelőhelyein római kori villa maradványaira bukkantak, több helyen festett freskó nyomai is láthatók. Az omladékból bronz- és ezüstérmék, több vaseszköz (kés, szőlőmetsző, ár, fúró, kolomp, véső), ajtóvasalás, üvegtöredék, bronz gyűrű és karperec került felszínre. A villaépület feltételezett területén a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara geofizikai felmérést végzett, s kiderült, hogy nagyméretű, többhelyiséges épületeket rejt a föld az ismert épületrészlettől délkeletre.Karperec, gyűrű, két fegyver, és rablások nyomai
Versend két külterületén, az úgynevezett Gilencsa és Rasztina dűlőkben is dolgoztak a régészek. Az előbbin feltártak 297 objektumot, többek között 19 avar ház, 17 avar tűzhely, 25 avar kemence, 4 őskori gödörhulla, valamint 124 avar sír került elő. A Rasztina dűlőben 380 objektumot, és többek között egy óriási nekropoliszt is találtak. A dombtetőn északnyugat-délkelet irányú sorokba rendeződnek a csontvázas temetkezések, míg a temető másik részén a nyugat–keleti tájolás a jellemző. Ez utóbbi területen jóval több temetkezés esetében figyelték meg korabeli rablás nyomait. A sírok többségében egyszerűbb holmi, leggyakrabban vaskés, vascsat került elő. Számos női sírban volt különböző fülbevaló, gyöngysor, ezekre bronztárgyakat, érmét, csüngőt, bronzmedált fűztek. Három sír tartalmazott karperecet, míg kettőben volt gyűrű. Akadtak bronz- és ezüstveretek, néhány esetben bőr- és textil- maradványokat is sikerült megfigyelniük. Fegyvert eddig mindössze két sírban, egy 15-16 éves fiú és egy felnőtt férfi mellett találtak. Mindkét esetben lábnál elhelyezett fokos került elő.
A pályázat győztesét a tervek szerint októberben nevezik meg, az M6/M60-nak 2010-re kell elkészülnie teljes hosszában, tehát Dunaújvárostól Pécsig. Az optimisták szerint az előzetes építési munkálatok már az idén megkezdődnek. A régészet nem akadály.
Nagy Erzsébet azonban több aggodalmát is elmondta. Elsősorban azt, hogy az időközben megalakult autópálya-régészet miatt a megyei régészeket kirekesztik az építkezés során felbukkanó leletek értékeléséből. Legfeljebb ha másodrangú, harmadrangú feladatokat kaphatnak. Pedig ott kellene lenniük.
Másrészt gond, hogy a feltárt területek őrzése nem biztosított, így a fémpénzekre és fémleletekre utazó „kincskeresők” szabad utat kapnak. Szőlőmetsző, fúró, kolomp és véső a leletek között Szederkény környékén is több szép lelet akadt. A Kukorica dűlőben az utolsó jelentés szerint 3270 „jelenség” nyomaira bukkantak. Túlnyomórészt a korai- és késő-neolitikumra, legalább 6000 évvel ezelőttre és a rézkorra (i. e. 4500-3300 között) keltezhetőek. Ezek mellett egy római kori árok, illetve népvándorláskori telepjelenségek (sütőkemencék, kemencés gödörházak) is előkerültek. Előkerült több zsugorított (neolit) sír, illetve három, feltehetően áldozati szarvasmarhacsontváz. Egy lócsontváz valószínűleg a népvándorláskorban került a temetőbe. Szebény gazdag lelőhelyein római kori villa maradványaira bukkantak, több helyen festett freskó nyomai is láthatók. Az omladékból bronz- és ezüstérmék, több vaseszköz (kés, szőlőmetsző, ár, fúró, kolomp, véső), ajtóvasalás, üvegtöredék, bronz gyűrű és karperec került felszínre. A villaépület feltételezett területén a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Kara geofizikai felmérést végzett, s kiderült, hogy nagyméretű, többhelyiséges épületeket rejt a föld az ismert épületrészlettől délkeletre. Karperec, gyűrű, két fegyver, és rablások nyomai Versend két külterületén, az úgynevezett Gilencsa és Rasztina dűlőkben is dolgoztak a régészek. Az előbbin feltártak 297 objektumot, többek között 19 avar ház, 17 avar tűzhely, 25 avar kemence, 4 őskori gödörhulla, valamint 124 avar sír került elő. A Rasztina dűlőben 380 objektumot, és többek között egy óriási nekropoliszt is találtak. A dombtetőn északnyugat-délkelet irányú sorokba rendeződnek a csontvázas temetkezések, míg a temető másik részén a nyugat–keleti tájolás a jellemző. Ez utóbbi területen jóval több temetkezés esetében figyelték meg korabeli rablás nyomait. A sírok többségében egyszerűbb holmi, leggyakrabban vaskés, vascsat került elő. Számos női sírban volt különböző fülbevaló, gyöngysor, ezekre bronztárgyakat, érmét, csüngőt, bronzmedált fűztek. Három sír tartalmazott karperecet, míg kettőben volt gyűrű. Akadtak bronz- és ezüstveretek, néhány esetben bőr- és textil- maradványokat is sikerült megfigyelniük. Fegyvert eddig mindössze két sírban, egy 15-16 éves fiú és egy felnőtt férfi mellett találtak. Mindkét esetben lábnál elhelyezett fokos került elő. -->
