Már két családi szalmonellafertőzés is történt Baranyában

A nyár, a hőség és a bakteriális fertőzések édestestvérek. Elég hozzá annyi, hogy a boltban vett, frissen vágott csirkét egy kicsit megutaztassuk a forró autóbuszban, és máris elszaporodhatnak rajta a baktériumok.

Dr. Bartakovics Mónika, a Baranya Megyei Kormányhivatal járványügyi orvosa szerint a leggyakoribb fertőzést a szalmonella és az úgynevezett campylobacter baktérium okozhatja az ilyen hőségriadós időkben. A szakember arra figyelmeztet, hogy a nyers csirkehúst lehetőleg műanyag hűtőszatyorban, -táskában tároljuk, amíg hazaérünk, a tojást pedig ajánlatos otthon jól lemosni. A legjobb védekezés a nyári baktériumok általi fertőzések megelőzésére, ha betartjuk az alapvető higiéniai szabályokat, és odafigyelünk a tárolásra.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Csak a negyedik pécsi cukrászdában találtunk tegnap krémest. A hazaszállítás alatt könnyen megromolhat (fotó: Löffler Péter)
[/caption]

Kérdésünkre a tisztiorvos elmondta, hogy nagyméretű, közétkeztetésből származó szalmonellás fertőzés egyelőre még nem volt az idei nyáron a megyénkben, de a közelmúltban már két családi fertőzés történt. Az egyik esetben a csirkét nem sütötték át kellően, a másik családnál szalmonellával fertőzött tojásos ennivaló okozott hányással, hasmenéssel és magas lázzal járó rosszullétet. Mindkét esetben minden családtagot megviselték a fertőzés utáni események.

Sok pécsi cukrászdában júniustól augusztus végéig egyáltalán nem készítenek krémest. Attól tartanak ugyanis, hogy ha becsomagolva, elvitelre kéri a vásárló, akkor megszakad a hűtőlánc, és elszaporodhatnak benne a baktériumok. Utólag pedig nehéz kideríteni, hogy hol fertőződött meg az egyébként ugyancsak ízletes sütemény.

Amit mindenkinek tudnia kell az ételmérgezésről...

Melyek a leggyakoribb tünetek?

• A leggyakoribb tünetek a hányinger, hányás, hasmenés, hasi görcsök, általános rosszullét, esetenként láz. Ételmérgezés tünetei lehetnek ritka esetekben az eszméletvesztés, kettős látás, nyálfolyás, görcsök, izombénulások, tudatzavar is.

Mennyi idő után jelentkeznek az első tünetek?

• A tünetek általában az étel elfogyasztását követően fél órától 48 óráig jelentkeznek, de néha ennél hosszabb lappangási idő is előfordul. Egyes esetekben egy hét, vagy még több idő is eltelhet a tünetek jelentkezéséig.

Mikor gyanakodhatunk ételmérgezésre?

• Ételmérgezés gyanúja általában akkor merül fel, ha azonos ételt fogyasztó emberek közül közel azonos időben többen hasonló tünetekkel megbetegszenek. Gyanakodni lehet akkor is, ha az étel fogyasztásakor szokatlan ízű, szagú, jellegű volt. Gombafogyasztás utáni hányás, hasmenés, esetleg tudatzavar jelentkezését mindig gyanúsnak kell tartani, és azonnal orvoshoz kell fordulni.

Hol történik a legtöbb ételmérgezés?

• A legtöbb ételmérgezés a magánháztartásokban történik, saját magunk okozzuk tudatlansággal, az alapvető szabályok be nem tartásával. Csoportos, tömeges ételmérgezések általában rendezvényekhez, közétkeztető vagy vendéglátóegységben elfogyasztott ételhez kötődnek.

Milyen élelmiszerek okoznak leggyakrabban ételmérgezést?

• A legveszélyesebbek azok a tojástartalmú, valamint húst tartalmazó ételek, amelyek egyáltalán nem, vagy nem eléggé vannak átsütve, átfőzve. Ilyenek a tojáskrémes, tojáshabos sütemények, madártej, tojásos galuska, vagdalt hús, hamburger, tatár beefsteak, rakott, töltött ételek, majonézes saláták, nagydarabban egyben sütött húsok. Bármilyen étel veszélyes lehet azonban, amely szennyeződhetett, és ezt követően nincs átsütve, megfőzve. Veszélyesek még az ételmaradékok is, ha nem forrósítjuk át fogyasztás előtt.

Mik a legfontosabb teendők ételmérgezés gyanúja esetén?

• Az enyhe hasmenéses tünetek egy-két nap alatt általában maguktól rendeződnek. Gyógyszer szedése nem szükséges, azonban a folyadékpótlásról gondoskodni kell. Súlyosabb tünetek (hányás, láz, gyakori, vagy véres hasmenés) esetén feltétlenül orvoshoz kell fordulni. Enyhe tünetek esetén is javasolt a háziorvos felkeresése, hiszen az egyedi megbetegedés része lehet egy kiterjedt járványnak, vagy tömeges ételfertőzésnek.

Melyek a leggyakoribb, ételmérgezéshez vezető hibák?

Szennyezett nyersanyagokról baktériumok átkerülése a fogyasztásra kész élelmiszerekre

• Ennek oka lehet a gyakori kézmosás hiánya, a szennyezett és tiszta termékek érintkezése, nem megfelelő elkülönítése (pl. ugyanazon edények, eszközök használata a nyers húshoz és kész élethez),
a mosogatás, takarítottság hiányosságai. Baktériummal szennyezettnek tekintendőek a nyers húsok, nyers baromfi, tisztítatlan zöldség, amelyeket a fogyasztásra kész élelmiszerektől elkülönítve kell hazaszállítani, tárolni és feldolgozni.

A sütés-főzés nem alapos
• A nem megfelelően átsült, félig nyers ételek veszélyesek lehetnek. Az átforralás a baktériumok, vírusok nagy részét elpusztítja. Ehhez az étel belsejének el kell érnie a 70–75 Celsius-fokot, amely ételhőmérővel is ellenőrizhető.

Nem megfelelő hőfokon történő tárolás

• A hűtőszekrények hőfoka +5 Celsius-fok körül kell, hogy legyen. Ez hőmérővel könnyen ellenőrizhető. A romlandó élelmiszert mindig hűtőben kell tárolni. A langyosan tartott étel veszélyes!

A készételek túltárolása

• A főtt étel elkészülte után 2-3 óráig tekinthető veszélytelennek, ha már elkészítése során nem követtek el súlyos hibát. Három órán túl történő fogyasztás esetén újra át kell forrósítani.

Kozma Ferenc (Dunántúli Napló) Csak a negyedik pécsi cukrászdában találtunk tegnap krémest. A hazaszállítás alatt könnyen megromolhat (fotó: Löffler Péter) -->