Közélet

2016.06.08. 10:22

Másfél milliárd a régészeti múzeumra

Másfél milliárdból újulhat meg a pécsi Régészeti Múzeum. A néprajzi gyűjteményt mégsem költöztetnék a főtérre.

Babos Attila (Dunántúli Napló)

Mégsem három múzeumot von össze a Széchenyi téri Régészeti Múzeum felújítása kapcsán a pécsi önkormányzat, mondták el kérdéseinkre válaszolva a városházán. A legutóbbi közgyűlésen a pécsi képviselők megszavazták ugyanis a főtéren álló, jelenleg zárva tartó, romos, elhanyagolt állapotban lévő múzeumi épület felújítását célzó uniós pályázat benyújtását.

A kivitelezés tervezett költsége 1,1 milliárd forint, az interaktív eszközökre, kiállítási elemekre, belsőépítészetre 300 milliót számolnak a mintegy 1,5 milliárdos beruházásból, ha sikerül a TOP-forrásból pénzt kapni a projektre.

Mint korábban megírtuk, az eredeti terv az volt, hogy a régészeti gyűjtemény mellett a Felsőmalom utcai várostörténeti gyűjteményt, illetve a Rákóczi úton lévő néprajzit is a főtérre költöztetnék, csakhogy a korábbi összeshez képest jelentősen kisebb kiállítóteret terveztek a gyűjteményeknek. A várostörténeti épületének raktárfunkciót szántak, a Rákóczi úti házat értékesítették volna.

Merza Péter, a Pécsi Városfejlesztés NZrt. vezérigazgatója most azt mondta, a végleges kiállítási tematika alapvetően a régészeti anyag bemutatására fog koncentrálni, azzal, hogy az értelmezéshez szükséges várostörténeti hátteret is bemutatják. Hozzátette: több kiszolgáló múzeumi funkció kikerült az épületből, így összességében több lesz a látogatható kiállítótér, mint korábban tervezték. A múzeumi kutatószobát, a régészeti könyvtárat a más múzeumi épületben helyeznek el.

A tapasztalatok szerint a várostörténeti múzeumban lévő kiállítást elsősorban nem a turisták, hanem pécsiek, baranyaiak, elsősorban iskolások keresik fel, ez szerinte indokolja a gyűjtemény főtérre költöztetését. A néprajzi múzeum anyaga mégsem költözik a Széchenyi térre, csupán egy-egy kiállítási tárgy kerül át, erősítve a helytörténeti részleget. Hangsúlyozta továbbá, hogy a néprajzi múzeum értékes anyagának méltó helyen történő bemutatására egy önálló projekt előkészítése kezdődött meg.

Sokallják a felújítási költséget

Soknak tűnik az egy négyzetméterre vetített felújítási költség, vetették fel lapunknak ellenzéki képviselők, az Összefogás Pécsért Egyesület tagjai sajtótájékoztatón is beszéltek erről. Már csak amiatt is rákérdeztünk erre, mert laikusként is soknak tűnik az összeg. Merza Péter válaszában azt mondta, a kivitelezési költség 1609 négyzetméter hasznos alapterületre vonatkozik. A múzeumi, installáció, a vitrinek, speciális megvilágítások stb. mintegy 300 millióba kerülnek, a klasszikus kivitelezési költség bruttó 1,1 milliárd, amely viszont kulcsrakész felújított múzeumi épületet jelent. Ez nettó 866 millió, egy négyzetméterre vetítve nettó 538 ezer forint, miközben szerinte ma nagyságrendileg 500 ezer forint az olyan műemlék épületek felújítási költsége, ahol egyedi fa az összes belső-külső nyílászáró, ahol a teljes védett homlokzatot újra kell építeni, ahol össze kell egyeztetni a műemlék és az energetikai szabványokat, s nem lehet külső, csak belső hőszigetelést alkalmazni, s amely épületet statikailag is meg kell erősíteni.

Kiállítanák a „délibábok délibábját”?

Felmerült információink szerint, hogy az új pécsi régészeti múzeum alsó szintjén a feltételezett szkíta–hun–magyar rokonságról szóló, a magyarság eredetét feldolgozó részt terveznek kialakítani. Azt is megkérdeztük, hogy ennek mekkora helyet szánnak. Azt felelték azonban, hogy jelenleg még zajlik a múzeum részletes tartalmi elemeinek kidolgozása, így a fenti kérdésre csak a későbbiekben tudnak válaszolni. A múzeumban pedig nem hivatalosan annyit mondtak, hogy sem megerősíteni, sem cáfolni nem tudják értesülésünket. Kárpáti Gábor pécsi régész viszont elképedt az ötletet hallva, azt mondta, ez az egész ötlet értelmetlen délibáb, a szkíta–magyar rokonság bemutatása pedig végképp a délibábok délibábja. A régészek a tényekből indulnak ki, egy helyi régészeti múzeumban a helyi leleteket kellene bemutatni. Szkíta lelet nem került elő Baranyában, hunból is csak kettő van, de nincs összefüggés a 400 évvel későbbi magyar népvándorláskori leletekkel, még az avar–magyar rokonság sem bizonyítható régészetileg Baranyában.

Címkék#Pécs

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!