Közélet

2009.08.25. 20:12

Megkezdődtek a koncertterem építési munkái

Nagyjából egy év késéssel a tervezetthez képest lerakták a közel ezerfős koncert- és konferenciaterem alapkövét. Az EKF emblematikus épülete az ígéretek szerint 2010 októberére lesz kész.

Cseri László

Polgármester, államtitkár, kormánybiztos, a kivitelezők vezérigazgatói és más jeles személyiségek részvételével, fúvósötös zenei kíséretével helyezték el kedden a Pécsi Konferencia- és Koncertközpont alapkövét a Balokányban.

Az ünnepi beszédek mind arról szóltak, hogy történelmi pillanat ez a nap a város életében. Hiszen a kétszáz éves zenei múlt megkoronázásaként remélhetően jövő év októberében felavatásra kerülhet, Páva Zsolt polgármester szóhasználatával az új zenepalota, Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatójának kifejezésével a zeneművészet temploma.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Az első serpenyő maltert dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere (balra) helyezte az urnába
[/caption]

Suchman Tamás kormánybiztos szerint azért történelmi pillanat az alapkőletétel, mert ez egyben a pesszimizmus utolsó napja is a városban. A hátráltató negatív hangok – amelyek idegenek voltak Pécs optimizmust sugalló világában – immár a múlté, mondta a kormánybiztos, és példaként idézte Janus Pannonius verséből a költő „tervezett” sírfeliratát: „Itt nyugszik Janus, kivel ősi Dunánkhoz először / Jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei.”

Az alapkőletételt azonban nemcsak a muzsika és költészet lengte körül, hanem az építési terület valósága is. Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy ezt a nemes eseményt megelőzte már a szükséges hatszázból háromszáz cölöp leverése, némelyik 24 méter mélységbe, s azt, hogy Pécs nemcsak a zene, hanem az építés városa is lesz hamarosan, amikor csúcsidőben közel másfél ezer ember dolgozik egy időben. Sokorai István, a Művészetek Palotáját építő Arcadom Zrt. vezérigazgatója megígérte: a budapestihez hasonló, világszínvonalú létesítményt hoznak létre itt, Pécsett.

Az alapkőletétel előtt emléktárgyakat helyeztek el a fémhengerbe. Bekerült a meghívó, a Dunántúli Napló aznapi száma, fémérmék, az épület látványtervei, a Pécsi Kulturális Központ tájékoztatói, egy 19. században élt pécsi zeneszerzőről, Lickl Györgyről szóló tanulmány, a Pannon Filharmonikusok története, és nem utolsósorban Suchman Tamás névjegykártyája.

A város reméli, hogy nemzeti intézménnyé válik

Megkérdeztük Páva Zsoltot, hogy milyen esélyei mutatkoznak Hiller István miniszter szóbeli ígéretének, miszerint a kormány által támogatott nemzeti intézménnyé minősítik a koncerttermet. A polgármester elmondta, hogy nemcsak szóbeli az ígéret, a minisztériumban már fogalmazzák a hivatalos minősítés szövegét, és a jövő évi valószínűsíthető kormányváltást követően is jó esélyek mutatkoznak arra, hogy a kormányzat a várható évi 600-700 milliós működtetési költség 80 százalékát finanszírozza. Arra még nem érkezett válasz, tette hozzá, hogy ehhez önállóan kell-e működnie az intézménynek, vagy beolvasztható a Zsolnay Kulturális Negyedbe.

A műszaki átadás után működési engedély is szükséges

Tolnay Tibor vezérigazgató lapunk kérdésére elmondta, hogy az októberi műszaki átadást követően használatbavételi engedélyt, majd működési engedélyt is kell szerezni ahhoz, hogy a közönség is igénybe vehesse a létesítményt. Ennek ideje minimum egy hónap, de a gyakorlatban már a műszaki átadást megelőzően egyeztetni szoktak a hatóságokkal, így ez az idő lerövidíthető. Amint lehetséges, magyarázta a Magyar Építő Zrt. első embere, a befejezésközeli stádiumban beengedik a zenekart, hogy a finomhangolást elkezdhessék, és természetesen kipróbálják a nagytermet kisebb együttesekre és szólóhangszerekre is.

Konferenciák és balettek

A 7,2 milliárd forint összköltségvetésű projektben a kivitelezési munkák összege 6,4 milliárd forint. Az intézmény otthont ad a Pannon Filharmonikusoknak és a Pécsi Kulturális Központnak. A nagyterem 999 fő befogadására alkalmas, amely a rendezvény típusától függően 880 fősre is csökkenthető. Az épületben irodák, a zenekar működéséhez szükséges termek, továbbá kávézó, könyvesbolt, fogadótér és kiszolgáló helyiségek is találhatók. Az emeleti nagyterem mellett konferencia- és szekciótermeket is kialakítanak, amelyek befogadó kapacitása 50–368 főig változik, az igényeknek megfelelően. Az első emeleti 287 fős konferenciaterem balett próbateremmé alakítható, és maga az épület alkalmas táncszínházi produkciók befogadására.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!