2009.08.25. 20:12
Megkezdődtek a koncertterem építési munkái
Nagyjából egy év késéssel a tervezetthez képest lerakták a közel ezerfős koncert- és konferenciaterem alapkövét. Az EKF emblematikus épülete az ígéretek szerint 2010 októberére lesz kész.
Az ünnepi beszédek mind arról szóltak, hogy történelmi pillanat ez a nap a város életében. Hiszen a kétszáz éves zenei múlt megkoronázásaként remélhetően jövő év októberében felavatásra kerülhet, Páva Zsolt polgármester szóhasználatával az új zenepalota, Horváth Zsolt, a Pannon Filharmonikusok igazgatójának kifejezésével a zeneművészet temploma.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] Az első serpenyő maltert dr. Páva Zsolt, Pécs polgármestere (balra) helyezte az urnába
[/caption]
Suchman Tamás kormánybiztos szerint azért történelmi pillanat az alapkőletétel, mert ez egyben a pesszimizmus utolsó napja is a városban. A hátráltató negatív hangok – amelyek idegenek voltak Pécs optimizmust sugalló világában – immár a múlté, mondta a kormánybiztos, és példaként idézte Janus Pannonius verséből a költő „tervezett” sírfeliratát: „Itt nyugszik Janus, kivel ősi Dunánkhoz először / Jöttek a szent Helikon zöldkoszorús szüzei.”
Az alapkőletételt azonban nemcsak a muzsika és költészet lengte körül, hanem az építési terület valósága is. Tolnay Tibor, a Magyar Építő Zrt. elnök-vezérigazgatója bejelentette, hogy ezt a nemes eseményt megelőzte már a szükséges hatszázból háromszáz cölöp leverése, némelyik 24 méter mélységbe, s azt, hogy Pécs nemcsak a zene, hanem az építés városa is lesz hamarosan, amikor csúcsidőben közel másfél ezer ember dolgozik egy időben. Sokorai István, a Művészetek Palotáját építő Arcadom Zrt. vezérigazgatója megígérte: a budapestihez hasonló, világszínvonalú létesítményt hoznak létre itt, Pécsett.
Az alapkőletétel előtt emléktárgyakat helyeztek el a fémhengerbe. Bekerült a meghívó, a Dunántúli Napló aznapi száma, fémérmék, az épület látványtervei, a Pécsi Kulturális Központ tájékoztatói, egy 19. században élt pécsi zeneszerzőről, Lickl Györgyről szóló tanulmány, a Pannon Filharmonikusok története, és nem utolsósorban Suchman Tamás névjegykártyája.
A város reméli, hogy nemzeti intézménnyé válik
Megkérdeztük Páva Zsoltot, hogy milyen esélyei mutatkoznak Hiller István miniszter szóbeli ígéretének, miszerint a kormány által támogatott nemzeti intézménnyé minősítik a koncerttermet. A polgármester elmondta, hogy nemcsak szóbeli az ígéret, a minisztériumban már fogalmazzák a hivatalos minősítés szövegét, és a jövő évi valószínűsíthető kormányváltást követően is jó esélyek mutatkoznak arra, hogy a kormányzat a várható évi 600-700 milliós működtetési költség 80 százalékát finanszírozza. Arra még nem érkezett válasz, tette hozzá, hogy ehhez önállóan kell-e működnie az intézménynek, vagy beolvasztható a Zsolnay Kulturális Negyedbe.
A műszaki átadás után működési engedély is szükséges
Tolnay Tibor vezérigazgató lapunk kérdésére elmondta, hogy az októberi műszaki átadást követően használatbavételi engedélyt, majd működési engedélyt is kell szerezni ahhoz, hogy a közönség is igénybe vehesse a létesítményt. Ennek ideje minimum egy hónap, de a gyakorlatban már a műszaki átadást megelőzően egyeztetni szoktak a hatóságokkal, így ez az idő lerövidíthető. Amint lehetséges, magyarázta a Magyar Építő Zrt. első embere, a befejezésközeli stádiumban beengedik a zenekart, hogy a finomhangolást elkezdhessék, és természetesen kipróbálják a nagytermet kisebb együttesekre és szólóhangszerekre is.
Konferenciák és balettek
A 7,2 milliárd forint összköltségvetésű projektben a kivitelezési munkák összege 6,4 milliárd forint. Az intézmény otthont ad a Pannon Filharmonikusoknak és a Pécsi Kulturális Központnak. A nagyterem 999 fő befogadására alkalmas, amely a rendezvény típusától függően 880 fősre is csökkenthető. Az épületben irodák, a zenekar működéséhez szükséges termek, továbbá kávézó, könyvesbolt, fogadótér és kiszolgáló helyiségek is találhatók. Az emeleti nagyterem mellett konferencia- és szekciótermeket is kialakítanak, amelyek befogadó kapacitása 50–368 főig változik, az igényeknek megfelelően. Az első emeleti 287 fős konferenciaterem balett próbateremmé alakítható, és maga az épület alkalmas táncszínházi produkciók befogadására.