Közélet

2016.01.03. 13:38

Miből állnak valójában a különleges boszniai piramisok?

Komoly érdeklődés övezi a boszniai piramisokat, azonban dr. Orbán József pécsi betontechnológus vitába száll a felfedezővel. Szerinte a piramisok természetes képződmények, nem betonból építették őket.

Hajdu Zsolt (Dunántúli Napló)

– Mit lehet tudni a boszniai piramisokról?

– A Visoko város közelében található Visocicát és még további négy piramis formájú hegyet dr. Semir Osmanagic fedezte fel 2005-ben. Szerinte ezek a hegyek ember alkotta „piramisok”, melyeket az előillírek építettek, harmincezer évvel ezelőtt. Joseph Davidovits kémiaprofesszor pedig azt állítja, a piramisokat mesterséges betonból készítették.

– Miért kezdett vizsgálódni a témában?

– Több mint 45 éve foglalkozom betontechnológiával, elhatároztam, hogy munkám összegzéseként könyvet írok a beton történetéről, az egyiptomi piramisoktól a korszerű nanotechnológiáig. Kutatásaim során találkoztam a visokói piramisokkal, ez késztetett arra, hogy gondoljam át a könyvemet, mert ha Davidovits állítása igaz, akkor azzal mindenképpen foglalkoznom kell. Ha viszont nem igaz, akkor meg kell cáfolnom. Kihívásnak éreztem a professzor állítását.

– Ön is gyűjtött mintákat?

– Visokóban megismerkedtem Osmanagiccsal, megnéztem az előadásait, mintákat vettem a kőzetekből, tanulmányoztam a korábbi fúrásmintákat. Ez alapján egyértelműen kiderült, a hegyek agyagos, márgás, homokköves, üledékes kőzetekből épülnek fel. Az idegenvezetők erről hallgatnak, a turistáknak mindössze a legfelső 50–60 centiméteres rétegről beszélnek, ami betonnak látszó természetes kőzet.

– Milyen eredményre jutott?

– A helyszíni tapasztalatok, a kőzetek vizsgálatai, az anyagösszetevők, a minták kémiai elemzése, a röntgenvizsgálatok, az MTA Geokémiai Kutató Intézetének vizsgálati eredményei mind azt mutatják, hogy ezek a hegyek természetes képződmények, több millió évvel ezelőtt keletkeztek. Ezekre az eredményekre támaszkodva állítom, hogy nem ember alkotta betonból készültek a piramis formájú hegyek.

– Mivel magyarázható a piramishoz hasonló alakzata?

– Ezek a piramisok a Dinári-hegység kialakulásától kezdve formálódtak, egyes oldalaik párhuzamosak az itt található folyókkal – ezek a legszabályosabbak –, amelyek délről észak felé folynak. Alapvetően ezek alakították ki a hegyek oldalait, illetve ez határozta meg a piramisok tájolását is. A világ több pontján is vannak a visokóihoz képest sokkal szabályosabb „piramisok”, amelyek természetes képződmények.

– Miként keletkezhettek ezek az alakzatok?

– A hegyeket nem építhették, mivel térfogatuk meghaladja a 15 millió köbmétert, ezeket a legnagyobb európai építőipari vállalat – teljes kapacitását felhasználva – 15 év alatt építené meg. Az agyagból égetett kötőanyag előállítása pedig a mai korszerű cementgyáraknak is komoly feladatot jelentene.

– Mikor számol be munkája eredményéről?

– A könyv elkészítéséhez még konzultálok geológusokkal, szakmérnökökkel. Összegzem Osmanagicék állításait, amelyeket történelmi, archeológiai, geofizikai, hidrogeológia, betontechnológiai szempontból is igyekszem megcáfolni, és ezt tudományos előadásban is bemutatom.

A beton az élete

Dr. Orbán József, a Pécsi Tudományegyetem professor emeritusa 1969-ben szerzett mérnöki oklevelet a Moszkvai Építőmérnöki Egyetemen. 1972-ig a Beton- és Vasbetonipari Művek pécsi gyárának betontechnológusaként dolgozott, majd a Pollack Mihály Műszaki Főiskolára került, az építőanyagok és betontechnológiák tantárgyakat oktatta. Elvégezte a BME betontechnológiai szakmérnöki szakát, egész életpályáját végigkísérte a betontechnológiai szakma művelése és e tudomány oktatása. 1980-ban avatták műszaki doktorrá, a Magyar Tudományos Akadémia 1984-ben ítélte oda számára a műszaki tudomány kandidátusa fokozatot.

Címkék#Pécs

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!