Műjégpálya: könnyebben olvad

Olvasónkat a műjégpálya pénztáránál egy felirat fogadta, amely arra figyelmeztette a látogatókat, hogy a pálya vizes. Amikor rákérdeztek, hogy ez pontosan mit jelent, a személyzet előzékenyen megmutatta nekik a pályát, hogy eldönthessék, bemennek-e. A levélíró azt közölte: a tócsákat látva végül nem kérte a jegyeket, és csalódottan távozott. Hozzánk írt levelében arra kereste a választ, vajon hogyan lehetséges az, hogy egy 150 milliós forintos felújítás után is ilyen állapotban van a jég.  

Felkerestük az ügyben Szűcs Zsoltot, a jégpályát üzemeltető PSN. Zrt. vezérigazgató-helyettesét, aki elmondta, bár a logika azt diktálná, a felújítás nem minden téren jelent egyben hatékonyságnövelést is.

– Valóban a hűtéstechnikai rendszert cseréltük le, de az alapvető cél nem a jégkészítés hatékonyságnövelése, hanem a balesetveszély csökkentése volt – magyarázta a szakember. – Korábban cseppfolyós ammóniával hűtöttük le a pályát nagyjából mínusz 16–20 fokra. Ez a leghatékonyabb, úgynevezett közvetlen hűtéses módszer, amely viszont sajnos már nem felel meg az uniós szabványoknak. Ha ugyanis a rendszer esetleg megsérülne, a maró és mérgező hatású ammónia a levegőbe kerülhetne.

Természetesen annak a rendszernek is megvoltak a megfelelő biztonsági szabályai, ám az előírások miatt mégis szükség volt a váltásra. Az új megoldás ugyan biztonságos (úgy működik, mint az autók klímája), de kevésbé hatékony. Nagyjából mínusz 12 fokra hűti csak le a betont a jég alatt. Fontos tudni, hogy az új technológiának még folyik a finomhangolása, ha teljesen bejáratódik a rendszer, ezek a problémák is mérséklődni fognak – tette hozzá Szűcs Zsolt.

Mindez viszont azt jelenti, hogy az enyhe időben a déli, kora délutáni órákban, amikor jobban süti a nap, és akár plusz tíz-tizenöt fokra is felmelegszik a levegő, könnyebben megolvad a jég, és a felületén vízfoltok alakulnak ki. Ugyan ilyenkor is lehet rajta korcsolyázni – ahogy azt több százan meg is tették a hétvégén – ám az élvezeti értéke kisebb. Célszerű tehát estefelé felkeresni a pályát.

Pécsett egyébként próbálkoztak már műanyag korcsolyapályával is: a Zsolnay-negyedben lehetett kipróbálni a szintetikus elemekből álló, bevonatos rendszert. Egyes vélemények szerint azonban az élmény nem ugyanolyan, mint az igazi jégen, mert nem csúszik annyira, így nagyobb erőt kell kifejteni haladáskor.

Lejárt az engedély, lépni kellett

A pécsi műjégpályát még 1981-ben építették, azóta viszont átfogó felújítás nem történt rajta – egészen mostanáig. A Pécsi Sport Nonprofit Zrt. (PSN Zrt.) 2015-ben jelentős társaságiadó-összegre (TAO) adott be pályázatot a Magyar Jégkorong Szövetséghez. A szövetség kedvezően bírálta el a benyújtott anyagot, és 150 millió forintot hagyott jóvá a fejlesztésekre. Ez azt jelentette, hogy különböző cégektől ennyi pénz kérhetett a Zrt. A beruházás azért is lett volna sürgős, mert a katasztrófavédelmi engedély a korábbi rendszerre csak a 2014/15-ös évad végéig szólt, és már meghosszabbítani sem lehetett. Végül összegyűlt a szükséges összeg, és tavaly novemberben megnyithatta kapuit a felújított pálya. 

Több százmillió lenne a befedés

A Veress Endre utcai műjégpályát több tízezren látogatják évente: a szabadidős sportot űzők mellett ugyanis az iskolás gyerekek használják a mindennapos testnevelés óra keretei között, és a fiatal jégkorongosok is ott tartják edzéseiket. A PSN Zrt. tájékoztatása szerint ebben a szezonban több látogatója volt az intézménynek, mint tavaly, de pontos szám még nem áll a rendelkezésükre. Mindez annak ellenére, hogy idén szinte alig volt tél, a plusz fokok – és a szél, ami elviszi a hideg levegőt a jégrétegről – pedig nem kedveznek a jégnek. Sokakban felmerülhet, hogy miért nem fedik be a pályát, hiszen úgy nem lenne kitéve az időjárásnak, ez azonban több százmilliós tételt jelentene, és a fenntartása is jóval drágább lenne.