Múltidéző: a Hunyadi-szobor leleplezése és története

Most minden Pécsről szól. Emlékekről. Hiszen én is ott álltam nagy kíváncsisággal 1956 augusztus 12-én apámmal a Széchenyi téren, amikor lerántották a leplet Hunyadi János szobráról. Azaz ráncigálták, mivel előbb a törökverő buzogányába, majd pedig a ló fülén akadt el a vászon. Olyan nehezen akaródzott feltárulkozni Pátzay Pál szobra, mint amilyen bonyodalmakkal járt azokban az időkben a bronzba öntött nándorfehérvári hős helyének kiválasztása.

[caption id="" align="aligncenter" width="340"] 1956: Hunyadi a lova fejével a földön – és nem a földben – a helyére emelésére és a hegesztésre várva (beküldő: Kilár Zsolt, Pécs)
[/caption]

A fáma szerint a hatalom nem merte Budapesten felállítani, mivel a szovjet megszállás és a török uralom erősen rokonítható volt, és a Pécsre helyezéssel tulajdonképpen „eldugták” az 1951-ben készült és évekig elfekvő alkotást. Ám itt sem volt könnyű helyet találni.

A hova tegyük Hunyadi-disputa során megfogalmazódott véleményekről lapunk, a Dunántúli Napló tudósítgatott rendszeresen. Pátzay alkotást a város akkori vezetése előbb a Szentháromság szobor, majd a Dóm előtti Szepesy Ignác helyére szerette volna tenni, mígnem a közönség nyomására az alkotó döntését fogadták el. Pátzay zseniális módon kitalálta, hogy a Széchenyi térbe betorkolló utcák mindegyikéből látható helyen legyen. Most ott van. Ajánlom, érdemes letesztelni.

Tegyem hozzá, hogy akkoriban Pécs változó korát élte, amint azt szobortorzók alatti fotó mutatja, a dzsámi kupoláját is átformálták, lassan épült az Uránváros, fölállt a Mecsek Áruház előtti körhinta, s mivel égető szükség volt a lakás, Kertváros is paneltengerré nőtte ki magát...