Közélet

2010.04.08. 14:27

Múltidéző: Te kisleány, ne bánkódjál...

Bányászat, szén- és uránbányászok. Szénporos tekintetek, aknák, bányászok. Volt, ami virágzott a múltban.

K.F.

„...Te kisleány, ne bánkódjál / Bányásznak halni szép halál, / Egekbe szállni fel / Szerencse fel, szerencse fel, szerencse fel!” A Bányászhimnusz két dalból fonódott, első részének szövege Kunoss Endre verse 1838-ból való, második része pedig a Felső-Sziléziában a XIX. század eleje óta ismert Tarnowitzi Bányászdal, a „Schon wieder tönt von Thurme / Schachte / her...”

A fáma szerint a ma elfogadott formája 1880 körül alakulhatott ki, ezt énekelték-éneklik a mecseki bányászok, de érdekes módon ez a himnusz nem csak a miénk, hanem szlovákul is ugyanezt éneklik a Felvidéken. Még ma is. Ennyit az egyre ritkábban (többnyire a temetések idején) felhangzó dal múltjáról a képek mellé, melyeket a mi vidékünkön sokan a szívükbe zárnak, és olykor azt kérdezik, hogy mi lett Zobákból, István-aknából?

Hiszen mára nem maradt több, mint a járadék és az emlék. Emlékezés a férjre, apára, testvérre, barátra, a közös együttlétekre, köztük a fergeteges bányásznapokra. Öltönyben, nyakkendő nélkül, a zakóra kihajtott fehér gallérral, kézben a pohárral.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!