Nemzetközi védelmet kaphat a mohácsi busójárás

Az ENSZ szervezete, az UNESCO az emberiség szellemi, kulturális örökségének megőrzése érdekében – története során először – jövő szeptemberben közzéteszi a világ szellemi örökségének reprezentatív listáját és elképzelhető, hogy azon a mohácsi busójárás is szerepel majd. A felterjesztést megelőzi a nemzeti lista összeállítása, amelyet az erre kijelölt bizottság végez. Ezt a munkát az Európai Folklór Intézet fogja össze.

Csonka-Takács Eszter, az intézet igazgató-helyettese lapunk érdeklődésére megerősítette, Mohácsnak jó esélye van arra, hogy felkerüljön a várhatóan két-három jelöltet tartalmazó, nemzeti listára. Az örökségvédelemmel foglalkozó szakemberek egy csoportja az idei busójáráson a helyszínen is tájékozódott és kedvező benyomásaik alapján támogatták az önkormányzat vezetőinek pályázati szándékát.
– Fontos tudni – szögezte le Csonka-Takács Eszter – akárcsak a világörökség helyszíneinek esetében, hogy a listára kerülés közvetlen anyagi előnyökkel nem jár. Ugyanakkor a reklámértéke óriási, a cím különleges védjegy.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] Az esetleges siker új távlatokat nyithat meg a karnevál számára
[/caption]Az igazgató-helyettes elmondta azt is, miután a magyar kormány is csatlakozott a szellemi kulturális világörökség megőrzéséről szóló egyezményhez, a sikeres pályázóknak nagyobb esélyük lehet arra, hogy az állam is segíti majd a hagyományok megőrzését. Mindemellett az Európai Folklór Intézet munkatársai ajánlásokat terjeszthetnek majd elő a mohácsi szervezőknek, például arra, hogyan őrizzék meg a busójárás eredeti arculatát.

A listára kerülés előfeltétele, hogy a leginkább érintettek, azaz – Mohács esetében – a maszkások is akarják azt. Nos, ők a busóbálon közfelkiáltással álltak a kezdeményezés mellé. A pályázat beadásáról a város képviselő-testülete pénteken határoz.

Lehel György, az önkormányzat kulturális referense szintén üdvözli az elképzelést. Kifejtette, siker esetén a nemzetközi vérkeringésbe is bekerül a rendezvény, és rengeteg Mohácsról szóló információ juthat majd el a világ számos pontjára.

- szájhagyományokat, és kifejezéseket, beleértve a nyelvet, mint a szellemi kulturális örökség eszközét,

- az előadóművészeteket,

- a természettel és a világegyetemmel kapcsolatos tudást, és szokásokat,

- társadalmi szokásokat, rituálékat, és ünnepi eseményeket,

- a hagyományos kézművességet.

Mohács esetében sem arról van szó, hogy pusztán a busók felvonulása kerülne védettség alá, hanem a népszokáshoz kapcsolódó egyéb elemek is: például a bocskorkészítés, az álarcfaragás, és a táncok. A folklórintézet munkatársai hangsúlyozzák azt is, hogy a megőrzés nem konzerválást, hanem folyamatos életben tartást jelent. A közvetlen cél az alkotók, előadók, a fenntartó közösség támogatása.

- szájhagyományokat, és kifejezéseket, beleértve a nyelvet, mint a szellemi kulturális örökség eszközét,

- az előadóművészeteket,

- a természettel és a világegyetemmel kapcsolatos tudást, és szokásokat,

- társadalmi szokásokat, rituálékat, és ünnepi eseményeket,

- a hagyományos kézművességet.

Mohács esetében sem arról van szó, hogy pusztán a busók felvonulása kerülne védettség alá, hanem a népszokáshoz kapcsolódó egyéb elemek is: például a bocskorkészítés, az álarcfaragás, és a táncok. A folklórintézet munkatársai hangsúlyozzák azt is, hogy a megőrzés nem konzerválást, hanem folyamatos életben tartást jelent. A közvetlen cél az alkotók, előadók, a fenntartó közösség támogatása. Nyolc magyarországi tétel a hagyományos listán A világ kulturális és természeti örökségének védelméről az ENSZ 1972-es, stockholmi konferenciáján határoztak. 1978-ban vették fel az első helyszíneket

a világörökségi listára. Magyarország 1985-ben csatlakozott a Világörökség Egyezményhez, amelyet már száznyolcvan állam fogadott el. 1987-ben döntöttek az első két magyarországi helyszín, Budapest és Hollókő felvételéről, azóta nyolcra emelkedett a magyar helyszínek száma:

- Budapest Duna-parti látképe, a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete,

- Hollókő,

- az Aggteleki-karsztbarlang,

- a Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete,

- a Hortobágyi Nemzeti Park,

- a pécsi ókeresztény sírkamrák,

- a Fertő-tó,

- a tokaji történelmi borvidék.

További tíz magyarországi helyszín szerepel a várományosi listán, közöttük a Dunaszekcsőt is érintő római limes. Az esetleges siker új távlatokat nyithat meg a karnevál számára -->