Nyitás délre: komp és híd

Felgyorsítják Vejtinél a drávai kompközlekedés újraindításának előkészítését, mondta a napokban Drávaszabolcson tartott sajtótájékoztatóján Csizi Péter, a megye útügyi biztosa. A révátkelés elindítását uniós forrásokból fedezik. Tiffán Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, az Ős-Dráva Program összehangolásáért felelős kormánybiztos lapunknak nyilatkozva elmondta, Baranya déli része, az Ormánság hosszú évtizedek óta be volt szorítva a Drávához, az új átkelési lehetőség ezen a helyzeten enyhít. A kompátkelő átadásával – amire reményei szerint még idén sor kerülhet –, a megye déli irányból nyitottabbá válik, ez az anyaországukkal való kapcsolattartás miatt a Magyarországon élő horvátok, és a horvátországi magyarok számára is nagyon fontos. Hozzátette, bízik abban, hogy a kompátkelő megépítésével az áruforgalom is nő a határ két oldalán.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Az elmúlt évben számos helyen történtek kisebb-nagyobb útfelújítások a térségben. A munkálatok idén is folytatódtak
[/caption]

Hasonlóan vélekedik Horváth István, Vajszló független polgármestere, aki elmondta, a térség lakói közül nagyon sokan várják, hogy a második világháború előtt működött kompátkelés meginduljon Vejtinél. Ha valaki ma Vajszlóról át akar jutni a határ másik oldalára, azt Drávaszabolcs felé teheti meg, ami legalább ötven kilométeres kerülő. Több olyan beruházásról is tud, ami azért nem valósult meg, mert nincs határkelő a közelben.

Hasonló célokat szolgál majd a Révfalu, Drávasztára térségében 2018-ig megépülő új Dráva-híd, amiről májusban a kémesi kihelyezett ülésén döntött a kormány. A térség felzárkóztatását célozza az útfelújítási program is, amire tavaly, idén és jövőre összesen több mint hatmilliárd forintot fordítanak. Ennek részeként a napokban elkészült a Pécs–Vajszló összekötő út 14,6 kilométeres szakaszának felújítása.

Gondok: munkanélküliség, alacsony iskolázottság

Az Ormánság a Dél-Baranyai-síkság déli szélén, a Dráva és mellékvizei mentén fekszik, Siklós és Sellye között mintegy 40-45 kilométer hosszúságban. Szélessége sehol sem több húsz kilométernél. Egykor negyvennégy, ma negyvenhét települést sorolnak odatartozónak. A települések legnagyobb részét tömörítő sellyei kistérséget az ország kilenc leghátrányosabb helyzetűje között tartják számon. A terület problémáit tükrözik a legutóbbi népszámlálás adatai is. A sellyei kistérség lakói közül 638-an rendelkeznek felsőfokú végzettséggel, 2058-an érettségivel. 2974 embernek van szakma a kezében, a többiek közül ötezren csak az általános iskolát végezték el, 2300-an pedig azt sem. Ugyanebben a kistérségben 2011-ben 4500 embernek volt munkája, 1170 álláskeresőt tartottak nyilván, csaknem ötezren voltak az inaktív keresők (akik valamilyen ellátásban részesültek), az eltartottak száma 3800 volt.

Mire jelenthet gyógyírt az Ős-Dráva Program?

A Dráva menti területek egykor a Kárpát-medence leggazdagabb vidékei közé tartoztak. A tájhasználat megváltozása a természeti környezet és a helyi kultúra pusztulását, valamint a korábbi megélhetési lehetőségek beszűkülését eredményezte. A térség jelenlegi vízgazdálkodása, valamint az erre épülő tájhasználat a terület kiszáradását, a természetes rendszerek leépülését okozták az egész Ormánságban, a társadalom szétesésével, kulturális és gazdasági elszegényedésével egyetemben. Mindezek miatt ma a terület az egyik legszegényebb az országban. A huszonötmilliárd forintból gazdálkodó Ős-Dráva Program ezeken úgy változtatna, hogy az eredeti természeti állapot visszaállításával teremtené meg a fejlődés gazdasági, társadalmi feltételeit: többek között az ott élők képzésével, turisztikai attrakciókkal, vállalkozásokat segítő pályázatokkal, az úthálózat fejlesztésével.