Ormánsági milliós adok-kapok

Várható volt a vihar, és nemcsak egy kanál vízben: többen is borítottak, és felelőst kerestek a sellyei kistérségi többcélú társulás fejlesztési bizottsági ülésén. Csaknem két órán át lapunk e hét hétfőjén megjelent cikke volt a vita alapja. A kétkedők, többek között Denke Valéria vajszlói polgármester azokat a kérdéseket tették fel, amiket lapunk is megfogalmazott: hogyan juthat támogatáshoz adószám-felfüggesztéssel sújtott cég, vagy olyan, amelyiknek a többségi szavazati joggal rendelkező képviselőjét korábban csalásért jogerősen elmarasztalták? Ráadásul egyik cég sem helybeli, és összesen több, mint fél milliárd forintos pályázati igénnyel jelentkeztek és tovább is jutottak az augusztus 31-i bizottsági ülésen. Több bizottsági tag véleménye szerint a sellyei polgármester nyomására.

Bebizonyosodott az a korábbi feltételezésünk, hogy e gazdaságfejlesztési pályázatok befogadása mögött sajátos konstrukció áll. Az első körben összesen 700 milliós keretre szavazhattak a bizottsági tagok. A birtokunkban van egy nyilatkozat, amit hat cég képviselője és a selylyei polgármester írtak alá, még augusztus 6-i keltezéssel. A nyilatkozat arról szól, hogy amenynyiben a sellyei önkormányzat nem tudja fejleszteni az ipari parki infrastruktúrát, úgy ezt a vállalkozók a saját keretükből oldják meg. A nyilatkozat és a hozzá kapcsolódó számok alapján így jöhet ki, hogy van olyan cég, amelyiknél több, mint 56 millió forintba kerülne egyetlen munkahely létrehozása.

Lapunk cikke nyomán Kocsi László országgyűlési képviselő, a bizottság társelnöke, megbízottja révén, szeptember végére újabb ülés összehívását kérte azzal, hogy vizsgálják felül a korábbi döntést. Ezt végül elvetették, azt viszont elfogadták, hogy a még „megtalált” 91 millió forintnyi gazdaságfejlesztési pályázati pénzre ugyan bárki jelentkezhet, de a jelentkezőket szigorú szűrőn engedik át, és a helybeli vállalkozásokat preferálják.

Eddig soha nem látott mennyiségű pénzről van szó

A sellyei bizottsági ülés egyik résztvevője úgy fogalmazott, amikor a felelősséget firtatták a döntések miatt, hogy az Ormánság eddig soha nem látott mértékű gazdaságfejlesztési lehetőséghez jutott. A leghátrányosabb helyzetű kistérségeknek kiírt pályázat révén 1,4 milliárd forint áramolhat ide, amihez a pályázóknak 50 százalék önerőt kell felmutatniuk.

A végső döntést a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség hozza meg, de nem mindegy, kinek az anyagát javasolja a kistérség. A rendszer több sebből is vérzik, fogalmazták meg többen is, például eredetileg elég egy szabványosított, pár oldalas adatlap kitöltése, amit kellő háttérrel át lehet vinni. Ugyan az is elhangzott tegnap Sellyén, hogy a kistérségi iroda munkatársai heti információval bírnak a pályázó cégekről, de így is figyelemre méltó, hogy az első körben megpályázott 700 millió forintból legfeljebb 120 munkahely teremtődne. Márpedig a „pénznyerés” kulcsszava ebben a pályázatban a munkahelyteremtés.