Közélet

2015.10.27. 16:40

Pécs jövője: 100-200 főt foglalkoztató cégekre lenne szükség

Rabb Szabolcs szerint Pécsnek nem egy külföldi tulajdonú, nagy foglalkoztatóra van szüksége, hanem több közepes méretű, hazai vállalkozásra, amik különböző iparágakban tevékenykednek. Így nem csak egy lábon tudna állni a város.

Gűth Ervin (Dunántúli Napló)

– Több projektben, több területen is dolgozik. Melyik a legfontosabb és legérdekesebb?
– Az, hogy apa vagyok. Szakmai dolgokat nézve természetesen az, hogy a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamarában az innovációs osztályt vezetem. Ha magánemberként nyilatkozom, akkor sem tudok a munkahelyemtől elvonatkoztatni. Egy ilyen gazdaságfejlesztő intézményben olyan információhoz, tudáshoz jutunk, ami befolyásolja a világlátásunkat. Tagja és alapítója vagyok a Fiatal Üzletemberek Gazdasági Egyesületének, ami a helyi fiatal vállalkozókat próbálja gondolkodásra ösztönözni. Részben ez is a kamarához kötődik, ahogy az általunk kezdeményezett gépipari klaszter is. A klaszterfejlesztést szeretem a legjobban, mert szembemegy a szokásos magyar hozzáállással, hiszen versenytársak együttműködéséről van szó.

– Mi a sikeres, gördülékeny együttműködés receptje?
– Win-win szituációra kell törekedni. Világosan le kell tisztázni rögtön az elején, hogy kinek mi az érdeke. A rövid távú üzleti elvárás, a profittermelés mellett kellenek olyan hosszú távon érvényesíthető érdekek, amik mentén folyhat közös munka. Például, ha egy gyár tíz év múlva is termelni szeretne, akkor szakképzett munkaerőre lesz szüksége és ennek a feltételeit közösen, másokkal összefogva lehet megalapozni. A saját érdeke mentén tud a közösbe tenni.

– Külföldön, külföldiekkel könnyebb ilyen projekteket tető alá hozni?
– Együttműködés szempontjából sokkal egyszerűbb, de más a gazdasági helyzet, és a gazdaságfejlesztési politika is. Valamint be kell hoznunk jó néhány évtized lemaradást a gazdasági kultúrában. Ausztriában van olyan klaszterek menedzselésével foglalkozó intézmény, aminek nem nagyon kell a forrásokért küzdenie, mert a tartomány az ellátott feladatok elismeréseként a büdzsé jelentős részét állja. Ehhez még tagdíjak és pályázatok jönnek. A mi klasztereink pályázati támogatás nélkül működnek.

– Miben látja Pécs erősségét, amire jobban kellene figyelni és építeni?
– Stratégiák jönnek és mennek. Ez nagy hiba. Mi lenne, ha az utolsó nagy stratégiához (Versenyképességi Pólus) minden szereplő tartaná magát? Ha már a megye, a város, az egyetem, a helyi vállalkozások és a kamara közösen tette be a tudását. Környezetipar, egészségipar, kreatív ipar, kiegészítve a mindent érintő informatikával, valamint a gépiparral. Ha 2006 óta mindenki a versenyképességi stratégia mentén dolgozna, és nem önmagára optimalizálna, akkor jobb helyzetben lenne a megye. Pécsre nem lehet egy ágazatot ráhúzni, és ez nem is baj. Több lábon kellene állni. Ha a Mercedes kivonul Kecskemétről vagy az Audi Győrből, akkor bajban van a város. Nagyon élő vita van a gazdasági szereplők között, hogy tudunk-e egyáltalán egy ilyen nagy foglalkoztatót vonzani? Szakképzett munkaerőt például nem tudnánk biztosítani. Ezért is inkább 20-30 hazai tulajdonú, 100-200 főt foglalkoztató cégekre lenne szükség az említett iparágakból.

– A külföldi tapasztalatokból mi az, amit itthon is meghonosítana?
– Például televagyunk épített, kulturális örökséggel, melyek a magyar szabályozás szerint ezek nagyjából érinthetetlenek. Persze kell a szabályozás, de a kulturális örökség nem arra való, hogy sárga szalaggal körbevegyük és messziről nézzük. Külföldön, olyan helyeken van étterem, ami itthon elképzelhetetlen. Azért egy 17. századi freskó alatt vacsorázni nagyon felemelő érzés.

Nem lett mérnök, más pályára ment

Rabb Szabolcs 1974-ben Pécsen született, édesanyja, édesapja, és mindkét öccse mérnök, így szinte meglepő, hogy ő inkább Szombathelyen történelem, kulturális menedzser és művelődésszervező szakokon szerzett diplomát. Ezután hazatérve a pécsi közgázon végezte el az angol nyelvű üzleti menedzser mesterképzést, de azóta is folyamatosan képzi magát különböző tréningeken, továbbképzéseken. Klasztermenedzserként 2006-tól a kulturális és kreatív iparral barátkozott, 2010 óta a kamaránál dolgozik. Az innovációs osztály vezetőjeként a gazdaságfejlesztéssel, nemzetközi és helyi együttműködések kialakításával foglalkozik.

Több mint 10 évig thai bokszolt, de a kilencvenes évek elején rögbizett is. Egy ideje visszavett a tempóból, hátat fordított a küzdősportoknak, bevallása szerint 40 felett már nincs erre kapacitása. Mostanában inkább a régi tornaórákra hasonlító crossfit segít neki a mindennapi stressz levezetésében a pécsi Testakadémia termében. Nős, egy hétéves kisfiú és egy ötéves kislány édesapja.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!