Pécsi régészek a Szentföldön, Margat várában

2006-ban mentek ki először magyar kutatók a szíriai johannita erőd, Margat várába annak a szír–magyar együttműködésnek a keretében, amelynek célja a tengerparttól nem messze fekvő erődítmény feltárása, majd későbbi bemutatása.

A közös expedíciókat Major Balázs régész szervezi, aki a középkori szentföldi és közel-keleti keresztesek kutatásának nemzetközileg elismert szakembere. A feltárási munkálatokban kiveszik részüket a baranyai régészek is, akik fizetés nélkül vesznek részt a munkába, amely inkább öröm, mint teher számukra.

Nemrégiben ott járt Gáti Csilla – aki tegnap éppen a szigetvári iskolaépítés régészeti előkutatását fejezte be, és török kori cserepeket, emlékeket talált – és napjainkban Bertók Gábor. A baranyai régészek szerint Magrat vára tudományos kincsesbánya, hiszen az ottani időjárási körülmények a nyolcszáz éves múlt emlékeit majdnem épen megőrizték.

A Szentföld legnagyobb keresztes vára a 13. században épült, dupla falgyűrűjén belül a fellegvár mellett egész középkori város állt lakóházakkal, templommal, kórházzal és püspöki palotával.