Pécsiek mentettek londoni romok között

– Sokkoló képek és videók érkeztek a helyszínről. Hogyan kell elképzelni egy ilyen óriási feladatot?
Kopasz Zsolt: A feltételezés kétezer érintettről szólt, nagyjából ezer fő tudott kimenekülni, a többieket kellett kihozni a mentőalakulatoknak – összeomlott alagutakból, törmelék alá temetett metrókocsikból – és átadni ellátásra.

– Ez egyáltalán nem hangzik veszélytelennek.
Farkas Roland: – Volt is valós kockázat, az eligazításon például szóltak, hogy előző nap lábtörés is előfordult a beavatkozók között. De már jóval korábban „igazi” volt az egész, úgy indult a teljes akció, mintha éles bevetés lenne. Riasztást kaptunk, hogy menjünk Budapestre, onnan irány a repülőtér. A HUNOR úgy működik, hogy ha bárhol a világon katasztrófa történik, és kérik a felajánlott segítséget, akkor erről dönt az Országgyűlés és 24 óra alatt berendelik az embereket, összeállítjuk a felszerelést, amit katonai géppel vagy más teherszállítóval útnak indítunk.

– Közelről nézve is életszerű volt a „katasztrófa” helyszíne?
K. Zs.: – Látszott, hogy rengeteg pénzt és energiát tettek bele, hogy minden valósághű legyen. Szerintem ilyen helyzettel a magyarok közül talán nem is találkozott még senki.
F. R.: – A helyi Vöröskereszt önkéntesei játszották a sérülteket, de megrázó hitelességgel. Akadtak például mozgássérült, végtaghiányos önkéntesek, akiket úgy ki lehetett preparálni, hogy csontok és igazi hús (persze hentesnél vett hús) lógott a láb helyén...

K. Zs.: – De mindenki más is teljesen ki volt maszkírozva, és úgy játszotta a szerepét a jajgatástól a magatehetetlenségig, hogy ha egy kívülálló véletlenül odakeveredik, tényleg elhiszi az egészet.
F. R.: – A helyszínt egy elhagyott erőmű csarnokában rendezték be – hat hónapon át. A bejárattól kezdve végigfotózták a Waterloo metróállomást és kinyomtatták hatalmas tapétákra a képeket, azt rakták fel a falakra – végül az első táblától az utolsó beléptető kapuig egy igazi állomást láttunk. Bent meg össze-vissza borult metrókocsik, fellocsolva művérrel. A munka legnagyobb része egyébként az volt, hogy a sérülteket gerincbiztosító hordágyra helyeztük és kivittük a romok közül, átadtuk a mentőknek, akik ugyanúgy végigcsinálták velük az ellátást, mintha igazi életmentést végeznének – mert ezt is mind ellenőrizték, például az ENSZ megfigyelője. A szakmai színvonal az elképzelhető legmagasabb, mindennek az előírásoknak megfelelően kell mennie.

– Egy ilyen gyakorlat is elég megterhelő lehet, nem beszélve az éles bevetésekről. A családdal hogyan lehet összeegyeztetni, hogy bármikor ugraszthatják önöket akár a világ másik felére is?
K. Zs.: – A menyasszonyom teljesen pozitívan állt hozzá ehhez, maximálisan támogat. De ezt csak így lehet vállalni.
F. R.: – Amikor jelentkeztem, megbeszéltük a párommal, hogy ez mivel jár. Hogy elmehetünk Balatonra nyaralni, de ha jön a telefon, akkor azonnal indulok. Ezt mindenki tudomásul vette – és a csapatban mindenki arra vár, hogy élesben is újra bizonyíthassunk. Ugyanakkor meg az van bennünk, hogy inkább sose történjen ilyesmi.

A világon bárhová ugraszthatók

A katasztrófavédelem hazai és nemzetközi segítségnyújtási feladatokra 2012-ben hozta létre a HUNOR (Hungarian National Organisation For Rescue Services) nehéz kutató-mentő mentőszervezetet. A nehéz kategória azt jelenti, hogy a 210 fős állomány rendelkezik minden speciális technikai felszereléssel és képzettséggel ahhoz, hogy a 20 tonnás vagy nehezebb elemek megemelését és biztosítását elvégezze katasztrófahelyszíneken, a romok alól túlélőket kimentve. A felkészültség része, hogy 10 napon át teljesen önellátóan tudnak dolgozni a világ bármely pontján, még az ivóvizet is maguk viszik. A csapat igazi elit alakulat: az önkéntes jelentkezőket kemény fizikai és pszichológiai tesztek során választják ki, de sokévi szolgálati idő is feltétel.

Éles bevetéseik között segítettek a 2013-as dunai árvíznél, ahol végigkísérték az árhullámot, a 2014 márciusi hóhelyzetnél az összedőlt villamos távvezetékek oszlopait bontották és szállították, tavaly pedig Szerbiában az árvíznél segítettek, itt csónakkal is mentették az életeket.