Közélet

2011.05.15. 13:12

Rapszövegeket ír a baranyai pap

Karesz atya. A diákjai úgy ismerik, mint aki nagy sci-fi-szakértő, rapszövegeket szerez, fiataloknak ír könyvet.

Méhes K. (Dunántúli Napló)

Karesz atya. Kapucnis pulóverben jön a találkozóra, nem tudom, a Széchenyi tér járókelői hányadik nekifutásra találnák ki róla, hogy pap. A diákjai úgy ismerik, mint aki nagy sci-fi-szakértő, rapszövegeket szerez, fiataloknak ír könyvet. De közben mindenben Istent keresi.

Gál Károlyban, aki jelenleg Kozármislenyben plébános és egyben a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziumának hittan-tanára, tényleg nincs semmi papos. Már ahogy azt „régről” megszoktuk. Aztán hogy ez modern-e?

– Szerintem nincs olyan, hogy modern pap. Igazából sosem tudtam mit kezdeni azzal, hogy „modern”. A régi ellentéte vagy csak egy újabb változata? Pont a mai világban, amikor a retró a divat, el lehet gondolkodni rajta, mi is a „modern”. A Szentírásban is ott van, hogy nincs új a nap alatt. És tényleg nincs, mert az öröm és szenvedés is örök, csak legfeljebb új köntösben jelenik meg. Az életünk arról kell szóljon, hogy ami igazán lényeges, azt mikor, milyen keretek között lehet megélni. Egyébként szerintem sok olyan pap van, aki modern, de első látásra mégsem mondanánk annak.

Ez bizonyára így van, de akkor meg tényleg az a kérdés, hogy mit is rejt a reverenda vagy papi ing helyett viselt, Glory Days feliratú pulóver. Gál Károly atya erről is szívesen beszél:

– A magam élethelyzetére azt mondanám, megpróbálom megvalósítani azt az isteni örömöt, amit kaptam, a feladataimat pedig úgy végezni, hogy életszerű maradjak. Vagyis, hogy élet maradjon és ne csak egy tanítás. És ahhoz, hogy valóban élet maradjon, fel kell használni a mai világ nyújtotta lehetőségeket, ám ez csakis úgy működik, ha belülről fakadnak a dolgaink.

A hivatás az alap, véli az atya, de oly sok dolog kapcsolódik hozzá: voltaképp minden, amit korábban megélt.

– Az Isten is árnyalja valamiképp az emberben a hivatás gondolatát: kibontja, konkretizálja... Már a papi hivatásom kezdetén is az ifjúsághoz vonzódtam leginkább. Színházi osztályba jártam Szentesen, és arra gondolok, hogy ez a játékhoz való vonzalom is kell ahhoz, a gyerekekkel tudjak foglalkozni. De érdekes volt Bán Endre atya hozzáállása is a teológián: én úgy gondoltam, hogy kispapként a színházzal egyszer s mindenkorra leszámoltam. Erre meg kifejezetten azt kérte és buzdított, hogy a bennem meglévő színházi tapasztalatot és tudást itt is kamatoztassam. Tényleg ez a lényeg: megérezni, hogy mihez vagy kihez van affinitásom, nyelvezetem, isteni sürgetésem.  n Méhes K.

A világűr egy kicsit idegesíti az embert, pedig ott található a Szentírásban is

A 36 éves plébános többek között könyvet ír:
– Én inkább szem-felnyitogató jegyzetfüzérnek mondanám. Időről jönnek hozzám a kérdések, sokszor az élet legalapvetőbb dolgairól: mért kell tanulni, mit kezdjek a szerelemmel, miért szép a természet. És elkezdtem e-mailben válaszolni rájuk, ebből alakulgatott egy szöveg. A serdülő korosztálynak szól, a szeretetről, a természet iránti nyitottságról. Nem túl didaktikusan, de már rendelkezve némi élettapasztalattal: ha itt elszúrom, már nem mindent lehet visszacsinálni.

A tudományos-fantasztikus irodalomban pedig szintén a végtelenség kalandját érzékeli az atya:
– Ez édesapámtól ragadt rám. Otthon halomban álltak a Galaktika, a Kozmosz- és a Delfin-könyvek. Mi érdekes bennük? Eleve a világűr, ami kicsit úgy idegesíti az embert, miközben sok helyütt ott áll a Szentírásban is, hogy bámuljuk a csillagos eget. Kedvencem a ’60-as években született orosz és szibériai sci-fi-irodalom, ami nagyon felcsigázza a fantáziát. Szórakozás és jó ötletek tára, ráadásul nem csupán tudományos, hanem lelki téren is. Egy alkalmas eszköz ez is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!