Repülőről lesnek a föld alá, és lézerszkennerrel vizsgálódnak

– Izgalmas sorozatindító előadást tart ma 16.30-kor a Múzeum Galériában Baranya bronzkori kincseiről. Mi a célja ennek az ingyenes ismeretterjesztő programnak?
– Hogy az Érem- és kincsleletek Baranya megyében című kiállításhoz kapcsolódóan bemutassuk több ezer év érméit, fémpénzeit, vázolva a történelmi időszakok sajátosságait is. Figyelemfelkeltő célzattal pedig kiemelnék egy érdekességet a mai beszámolómból: Márok határában a Krisztus előtt 1000 körüli időszakból 55 kilogramm súlyú, 622 tárgyból álló töredékes fémleletekre bukkantunk.

– A régészet nem egy nőies pálya, hiszen itt olykor izomból kell ténykedni.
– Hát azért halad előre a világ, s napjainkban a szakma felét a hölgyek adják. Másrészt ma már nem csak ásózásról van szó, például légi fotók és geofizikai felmérések is segítik a munkánkat.

– Hogy lesz egy mohácsi lányból régész?
– Erre van egy rövid válaszom: minden gyereknek eljön az a pillanat az életében, hogy régész akar lenni, csak én ezt nem nőttem ki. Ami pedig valójában történt, hogy már gimnazistaként bejártam a régészeti múzeumba, mert érdekelt, hogy honnan jött az ember, s hogy jutott el idáig. Az ELTE régészképzésén is azonnal az őskorra szakosodtam, most pedig a doktorimon dolgozom, a vaskor baranyai leleteit elemezve.

– Mi fogta meg leginkább az egyiptomi kutatásai során?
– Hogy egészen mások a méretek. Valamint hogy több ezer éves műkincsek milyen épségben hozzáférhetők.

– Min dolgozik most?
– A mohácsi csata majsi leletein. Két hete mintegy ötven fémkeresővel és egyetemistákkal vizsgáltuk át a csata egyik feltételezett helyszínét, és ezernél több tárgyat találtunk, aminek most zajlik a kiértékelése. Ez volt egyébként az első olyan országos rendezvény, ahol nagy számban együtt munkálkodtak a lelkes amatőr fémkeresők és a múzeumi szakemberek, és úgy tűnik, igen sikeresen.

– Nagy szenzációt keltett, amikor Szemelynél hétezer éves, több száz méteres átmérőjű építmények körvonalait mutatták ki a föld alatt. Hol tart ez a feltárás?
– Próbálunk pályázati pénzeket szerezni a folytatáshoz, és geofizikai módszerekkel, légi fotózással vizsgáljuk a környéket. Egyébként Baranyában eddig húsz hasonló, több ezer éves építményt találtunk, többek között Magyarsarlóson, Nagykozárban, Belvárdgyulánál, Olasznál, Zengővárkonynál és Villánykövesdnél is.

– Ha most szabad kezet kapna, mit kutatna a megyében?
– A Jakab-hegy bronzkori erődítményét, mert ott a kelta és a római időkből is sok minden előkerült. No és azért is, mert előszeretettel fosztogatják ezt a részt a kincskeresők.

Krisztus előtti időket kutat

Gáti Csilla 1982-ben született Mohácson. Ott is nőtt fel, a Kisfaludy Károly Gimnáziumban érettségizett, az ELTE régészeti szakán diplomázott 2006-ban, gyakorlatilag az időszámítás előtti korra szakosodva. Az autópálya-építkezés kapcsán felszaporodó régészeti munka révén került a pécsi Janus Pannonius Múzeumhoz, ahol azóta is régészként dolgozik. Hajadon, „hobbija” a tanulmányírás és a lézerszkennelés régészeti alkalmazása, mellyel a szabad szemmel nem észlelhető régészeti jelenségek térképezhetők fel.