Segítséget kér a Mohács környéki vízszolgáltató

Veszteséges a víz- és csatornaszolgáltatást mintegy 195 településen ellátó Baranya-Víz Zrt. A cég támogatást kér a Belügyminisztériumtól: 300 millió forintra lenne szükség, hogy a napi likviditási problémákat elkerüljék, és a tőkeszerkezetet rendezzék.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A Baranya-Víz székháza: a cég helyzete a mohácsi képviselő-testület legutóbbi ülésén is téma volt (Fotó: Laufer László)
[/caption]A helyzet kialakulásáért – derül ki a társaság belügyminiszternek címzett leveléből – a rezsicsökkentéssel terhelt díjbefagyasztás és a közműadó okolható. A Baranya-Víz Zrt. által üzemeltett települések esetében ugyanis az önkormányzatok az árhatósági jogkör meglétekor figyelembe vették a lakosság teherbíró képességét. A „rezsitörvény” így oda vezetett, hogy a jelenleg alkalmazható díjak nem fedezik az ivóvíz-, illetve a szennyvízszolgáltatás költségeit. A közműadó pedig aránytalanul nagyobb mértékben terheli azokat a szolgáltatókat, melyek egységnyi vezetékhosszra kevesebb felhasználót szolgálnak ki – jellemzően a kistelepüléseket ellátó cégeket, mint amilyen a Baranya-Víz Zrt. is.

Karbantartásra már nem futja

A Baranya-Víz Zrt.-nél a bérrendezés elengedhetetlenné vált, hisz egyre kisebb a különbség a kvalifikált és a szakképzetlen munkaerő fizetése között. Ez folyamatosan gondot okoz a munkaerő megtartásánál, pótlásánál, ami a feladatok ellátásában is érzékelhető. Az idei üzleti terv 5,7 százalékos béremelést tartalmaz. A másik gond a víziközművagyon nem megfelelő műszaki állapota: a forráshiányos működés miatt csak a legszükségesebb feladatokra futja, a tervszerű megelőző karbantartásra nincs pénz, ami már rövid távon is komoly ellátási problémákhoz vezethet. A vezetékek hasznos időtartamát (50–100 év) a hálózatok jelentős része már elérte, különösen az ólom- és azbesztcement vezetékek cseréje indokolt.

A pécsi Tettye Forrásház jól áll

A vonatkozó törvény 2012-től új alapokra helyezte a víziközmű-szolgáltatás szabályait. Az ágazat integrációja 2016-ra végbement, a szétaprózódott víziközmű-szolgáltatói hálózatból a hatékonyabb üzemméret megteremtésével jelenleg 39 üzemeltető látja el a feladatokat hazánkban, melyek közül a 100 százalékban önkormányzati tulajdonú Baranya-Víz Zrt. a közepes méretűek közé tartozik. Az integráció mellett azonban jelentős negatív hatások is érték az ágazatot. Az árbevétel jelentős csökkenése, az adóterhek növekedése miatt a víziközmű-szolgáltatók háromnegyed része már csak veszteségesen tud működni. A Tettye Forrásház Zrt. nem tartozik ezek közé, a pécsi cég működőképességének fenntartásához és a biztonságos ellátáshoz jelenleg nincs szükség támogatásra.