Közélet

2010.07.24. 16:50

Sellyén épült az első dunai gőzhajó

Kevesen tudják, hogy Bernhard Antal pécsi polgár nevéhez fűződik a dunai gőzhajózás megteremtése, aki 1817-ben a Dráva menti Sellyén kezdte el építeni a Carolina vontatót, az első dunai gőzhajót.

K. E.

Abban az időben, mindössze 10 esztendővel Fulton gőzhajójának (Clermont) sikere után a gőzgéppel hajtott járművek építése még korántsem számított rutinfeladatnak. Az iparilag sokkal fejletlenebb Habsburg Monarchiában (különösen Magyarországon) teljesen járatlan út várt arra, aki gőzhajó építésére vállalkozott.

A Habsburg Birodalomban a hajózás ösztönzésére 1813-ban tett közzé rendeletet I. Ferenc, melyben szabadalmat ígért a folyókra azoknak, akik használható gőzhajót mutatnak be. Az első dunai gőzhajót, a Carolinát Bernhard Antal pécsi polgár – aki különben az eszéki révvám bérlője volt – építette 1817-ben a Dráva melletti Sellyén.

A hajót 1817. május 2-án mutatták be az osztrák fővárosban. A Carolina első távolsági próbaútját 1818-ban tette meg: szeptember 2-án indult el Bécsből, három óra alatt ért Pozsonyba, s összesen 24 óra alatt Pestre. Itt a helytartótanács vizsgálata is pozitívan zárult, bár az úton műszaki gondok is adódtak, és a hajó zátonyra is futott.

Törekvései és sikere elismeréséül Bernhard 1818. december 31-én egy Saint Leon nevű francia vállalkozóval közösen kapott szabadalmat 15 évre a Dunán és mellékfolyóin való hajózásra. Ezután Bernhard a Dráva-parti Eszék, Újvidék és Mohács, valamint Tolna között végzett áruszállítást a hajóval, ám mivel a gépezet majdnem az egész járművet kitöltötte, a terheket bőgősuszályokra rakták. A hajó vontatóereje azonban nem volt elég ahhoz, hogy a sebesebb folyamszakaszokon terhet vontasson, ezért a Carolinát Pestre vitték, ahol tulajdonosa a Duna két partja közt átkelő járatot tervezett. Ezt megelőzően azonban a gőzös 1820. május 9-én léket kapott és elsüllyedt; csak július 16-ára sikerült kiemelni és rendbehozni.

E napon indult az átkelő járat Pest, Buda és Óbuda érintésével. Az utasokat a Carolina vontatta uszályon helyezték el, a napi hét-nyolc járat állomásai a mai Eötvös tér, a Bomba (ma Batthyány) tér és a Császárfürdő voltak. A hajó Óbudára naponta csak kétszer ment, s vasárnap a Margit-szigetet is érintették. A menetidő Óbudáig 1 óra 52 perc, visszafelé 29 perc volt, az átkelés 10 krajcárba, Óbudáig 30 krajcárba került, de havi bérlet és családi kedvezmény is létezett.

A hajójárat csak november 20-ig működött, mert nagyon kevesen használták. A gyér érdeklődést az indokolta, hogy a hajóhídon az átkelés olcsóbb volt, mivel a hídvámot a Carolina (nem nemes) utasainak is ki kellett fizetniük. Bernhard ezután visszavitte hajóját Eszékre, itt egy ideig még a jégzajlás által elsodort Dráva-hidat pótolva közlekedett, majd – máig nem ismert okok miatt – elsüllyedt, utoljára 1824-ben roncsként látták a Dráván. A Carolina emlékét egy korabeli rajz őrzi, bár ezen a gépészeti berendezések ábrázolását nem tartják igazán pontosnak, modellje jelenleg a budapesti Közlekedési Múzeumban látható.

Címkék#Sellye

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!