Sok hallgató nem kaphat diplomát nyelvvizsgahiány miatt

Bár egyre gyakoribb, hogy az érettségizők már legalább egy középfokú nyelvvizsgával a tarsolyukban kezdik meg tanulmányaikat az egyetemeken, összességében igazán komoly áttörést egyelőre még nem sikerült elérni a fiatalok nyelvtudása terén. A Diplomás Pályakövetési Rendszer (DPR) legfrissebb adatai ugyanis azt mutatják, hogy az egyetemeken még mindig nagyon sok az olyan hallgató, aki azért nem kap diplomát, mert hiányzik az ehhez megkövetelt nyelvvizsga (jellemzően egy B2 típusút kell letennünk ahhoz, hogy oklevelet kapjunk). Országos szinten átlagosan minden negyedik hallgató késik az oklevél átvételével – a PTE-n a legutóbbi felmérés szerint hasonló mértékű a halasztgatók aránya.

A számadat önmagában is elgondolkodtató, annak fényében meg különsen, hogy a nyelvvizsga-követelménnyel már akkor tisztában vannak a diákok, amikor elkezdik tanulmányaikat, azaz elméletileg még az órák teljesítése mellett is bőven lenne idejük megszerezni a szükséges papírokat. A kutatás azonban még egy szempont bevezetésével árnyalja az összképet.

A megkérdezetteknek ugyanis átlagosan mindössze harminc százaléka elégedett az egyetemen meghirdetett általános nyelvtanfolyamokkal – magyarul tízből csak hárman gondolják úgy, hogy azzal valóban eredményesen lehet felkészülni a középfokú nyelvvizsgára. Ez egyben azt is jelenti, hogy a diákok nagy többsége szerint a nyelvtudásukat egyéni keretek között kénytelenek fejleszteni ahhoz, hogy tanulmányaik végén diplomát kaphassanak – más szóval saját zsebből kell finanszírozniuk a tanulmányaik ezen területét.

A Pécsi Tudományegyetem a középmezőnyben van

A közelmúltban az Eduline publikált egy felmérést arról, milyen eltérések mutatkoznak az egyetemek között abban, hogy a tanulók hány százaléka csúszik meg a nyelvvizsgahiány miatt. Ha egy mondatban akarjuk összefoglalni a tanulságot, akkor azt mondhatjuk: komoly eltérések. A lista élén a Műszaki Egyetem áll, itt mindössze 3,4 százalékot tesz ki a nyelvvizsgával nem rendelkező végzősök aránya.

A Budapest Corvinus Egyetem 11 százalékával szintén az élmezőny tagja, a pécsiek a maguk 23 százalékával a középmezőnyhöz tartoznak, akárcsak a Szent István Egyetem (25 százalék), a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (35,5 százalék), vagy éppen a Nyugat-magyarországi Egyetem (32 százalék). Nem meglepő módon a kisebb egyetemeken, főiskolákon a legmagasabb ez az arány: a Nyíregyházi Főiskolán 45, a Kaposvári Egyetemen pedig 50 százaléka csúszik meg a hallgatóknak.

A felmérések szerint jelenleg európai összevetésben sem állunk túl jól

Egy, az Európai Bizottság megrendelésére 2012 tavaszán készített elemzés tekinti át a legteljesebben az uniós országok idegennyelvismeret-helyzetét. Eszerint az Európai Unión belül Magyarország azon régióhoz tartozik, ahol a 2005-ös kutatáshoz képest csökkent azoknak az aránya, akik legalább egy idegen nyelvet beszélnek (ez az adat korábban 42 százalék volt, most 35 százalék). A visszaesés még jelentősebb (14 százalék) a legalább két idegen nyelvet beszélők esetében (ez már csak 13 százalék).

Magyarország vezeti azt a listát, mely szerint a válaszadók nagy valószínűséggel nem beszélnek egy idegen nyelvet sem: ez az arány 65 százalék. A megkérdezettek 64 százaléka szerint személyes előrejutásához az angol a leghasznosabb idegen nyelv, amit a német követ (48%). Ugyanakkor a válaszadók 16 százaléka úgy véli, hogy személyes előrejutásához az idegen nyelvek ismerete nem szükséges.

Javulhat a helyzet

Tavaly év végén nyilvánosságra hozták a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló rendelet módosításának tervezetét. Ennek értelmében 2020-tól már csak azok a diákok kerülhetnek be az egyetemek, főiskolák képzéseire, akiknek van legalább egy B2-es szintű, vagyis középfokú nyelvvizsgájuk (vagy azzal egyenértékű okiratuk). Ez nyilván azt jelenti, hogy a fiatalok nyelvtudásában már néhány éven belül komoly előrelépés lesz.