Sólyom László keményen bírálta a pécsi erőművet

A szerdai látogatás immár ötödik állomása volt a köztársasági elnök országjáró sorozatának, amelynek mottója, az „Értékőrző tájak és emberek Magyarországon” volt. Sólyom László ehhez a mottóhoz igazította véleményét a Duna-Dráva Nemzeti Parkban tett útja során. A nagyharsányi kőbányában minden elhangzott gazdaságossági érv ellenére kimondta: „Nem tudok jó képet vágni a látottakhoz, hiszen tettenérhető az a pusztítás, amit a Szársomlyó egyre növekvő sebe jelez.”

Bár a vendéglátói igyekeztek a rekultiváció eredményességéről meggyőzni, a köztársasági elnök leintette őket, mondván: „A rekultivációra nincs szükség. Látszania kell örök mementóként annak a tájpusztításnak, ami itt történik.”

Néhány perccel később egy rögtönzött sajtótájékoztató keretében ugyancsak bírálta a pécsi erőmű úgynevezett biomassza-programját. Ritka keményen fogalmazott. Leszögezte, rendkívül sok jelzés érkezik hozzá is arról, hogy milyen mértékű erdőírtás folyik az erőmű blokkjainak táplálása következtében, s hogy emiatt pusztul a Mecsek.

„Az erőművi biomassza tüzelés egy valóban biomassza eltüzelésének lehetőséget nyújtó rendelet tökéletes félreértelmezése és kihasználása. Nem más mint fatüzelés, amelynek eredménye a közeli és a távoli erdők kiirtása – mondotta Sólyom László.

Hozzátéve, hogy a pécsi erőmű nem biotüzelésre való, az energiafűvel általában apróbb városok, települések kisebb erőműveit lehet táplálni eredményesen. „Ideje volna megértenünk és megértetnünk végre mindenkivel, hogy egy százéves fa csak száz év múlva pótolható!” – mondta a kamerákba.

De térjünk vissza a nap egyes állomásaihoz. Felsőszentmártonban a horvát nemzetiségi, nyelvi hagyományok ápolásáról, lehetőségeiről tájékoztatták, Markócon táblát állított a belgiumi Liege-ben kapott és a településnek átadott fácska mellé, Drávafokon pedig az ormánsági polgármesterekkel tanácskozott. Itt a pohárköszöntőjében – Lantos Tamás markóci polgármester som és fekete-körte pálinkájával koccintott – annak a reményének adott hangot, hogy kevés panaszt hall, s inkább a jó időnek örvendhet. Mindenesetre szó esett a cigánykérdésről is – egyik polgármester az integrálódásról, másik a három nemzedéken átörökölt munkakerülésről beszélt – miközben az is kiderült számára, hogy a falvak és a polgárok ragaszkodnak településükhöz, a kisiskolákhoz, büszkék arra, hogy van, ahol tizenkét gyereknek is fenntartják az oktatási intézményt. Villányban az elnök Günzer Tamás pincéjében találkozott borászokkal, Pécsett a Gandhi Gimnáziumban térségi cigánytanácskozáson volt. A baranyai út Pécsváradon a nagycsaládosok körében ért véget.

De térjünk vissza a nap egyes állomásaihoz. Felsőszentmártonban a horvát nemzetiségi, nyelvi hagyományok ápolásáról, lehetőségeiről tájékoztatták, Markócon táblát állított a belgiumi Liege-ben kapott és a településnek átadott fácska mellé, Drávafokon pedig az ormánsági polgármesterekkel tanácskozott. Itt a pohárköszöntőjében – Lantos Tamás markóci polgármester som és fekete-körte pálinkájával koccintott – annak a reményének adott hangot, hogy kevés panaszt hall, s inkább a jó időnek örvendhet. Mindenesetre szó esett a cigánykérdésről is – egyik polgármester az integrálódásról, másik a három nemzedéken átörökölt munkakerülésről beszélt – miközben az is kiderült számára, hogy a falvak és a polgárok ragaszkodnak településükhöz, a kisiskolákhoz, büszkék arra, hogy van, ahol tizenkét gyereknek is fenntartják az oktatási intézményt. Villányban az elnök Günzer Tamás pincéjében találkozott borászokkal, Pécsett a Gandhi Gimnáziumban térségi cigánytanácskozáson volt. A baranyai út Pécsváradon a nagycsaládosok körében ért véget. Családi gazdálkodás A Liege-ben tett hivatalos látogatáson kapta az almafát Sólyom László, az élet és a barátság jeleként. A köztársasági elnök a fát a valaha 300 lelkes Markóc településnek adta tovább, ahol ma ténylegesen már csak negyvenen laknak. Mindez után talán nem is nagyon kéne magyarázat, hogy miért, ám tegnap a fa mellé állított táblácska elmondja a döntés okát annak is, aki nem értené. Jelesül: „Szolgálja ez a fa az Ormányság gyümölcsöseinek megújulását, a természetbarát családi gazdálkodás jövőjét”. Elnöki gyufatartó Felsőszentmártonban horvát népviseletben, zenekarral várták Sólyom Lászlót. Érkezése előtt arról beszélgettek a helybeliek, hogy ilyen magas méltóság ezer éve járt utoljára errefelé. A monda szerint a falu határában éjszakázott egyszer Szent László király. A várakozók között Simon Ferenc maga készítette gyufatartót szorongatva kérdezte a polgármestert, hogyan kéne átadni. „Hát álljon elé, Feri bácsi, és adja a kezébe” – tanácsolta Gulyás Pál. Így történt. S ez az ajándék volt az első, amit Sólyom László Baranyában kapott. -->