Start-up: milliók helyett elszántság

– A start-up vállalkozásokat sokan nem is tudják hova tenni – adjunk hát egy definíciót!

– A legegyszerűbb, ha a „sima” vállakozásindulásokkal szemben határozzuk meg a start-upokat. Míg az első esetben alapvetően a helyi igényeknek akarunk megfelelni, addig a start-upok mindig a globális szintérre terveznek. A legfontosabb itt maga az ötlet, pontosabban az ötletben rejlő gyors, dinamikus piaci növekedés lehetősége. A start-up ötlet lényege, hogy „kicsiben” is tesztelhető, és a teljes megvalósítás kihívásai és problémái csak ezután következnek. A kifutási idő sem rövid: átlagosan 3–5 évről beszélhetünk.

– Ha az ötlet a legfontosabb, akkor miért van szükség olyan összefogásokra, mint amilyen a Pannon Entrepreneur Meetup?

– Azért, mert ahhoz, hogy az ötletből valami szülessen, több fázison is át kell esnie. A havonta sorra kerülő rendezvényeinken egymást segítjük ötletekkel, kritikákkal és közvetlen visszacsatolással. Egy start-up esetében régen rossz, ha az alapítók szemei előtt a milliomos lét lebeg, ugyanis itt a lényeg a valami új létrehozására irányuló, sziklaszilárd elszántságon van.

– A kisvállalkozások kapcsán gyakran elhangzik, hogy komoly munkahelyteremtést nem érdemes ezektől várni…

– Mit jelent az, hogy „komoly”? Én azt gondolom, hogy ha egy start-up kinövi magát, lesz belőle egy jól menő, mondjuk 50–100 főt foglalkozató vállalkozás, akkor azt igenis meg kell becsülni. Ha pedig a cégnek sikerül globálisan is jegyzett szereplővé válnia, akkor már több száz főről beszélünk. Ilyen sikerekre szerencsére itthon is van több példa.

– S van most ilyen itt?

– Igen, vannak ilyenek. Kölcsönvéve a terület egyik közismert kifejezését, itt is vannak olyan „garázsok”, azaz olyan kis kezdeményezések, amelyekből bármikor megszülethet egy világraszóló ötlet. Sőt, elképzelhető, hogy a szomszéd házban most is működik egy olyan vállalkozás, amely külföldön már nagyon sikeres, a tulajdonosainak megélhetést biztosít, itt meg senki sem hallott róla.

– Ezek után félve kérdezem: Pécs profitálhatna a helyi start-upok támogatásából?

– Persze. Az előbbi példa ugyanis nem általános. A start-upok általában büszkék arra, hogy honnan indultak, és ha egyszer befutnak, akkor gyakran előfordul, hogy helyben fejlesztenek tovább, mondjuk az adott település fiataljait alkalmazva a további előrelépéshez. Itt az egyetemnek köszönhetően sok a tehetséges fiatal, ugyanakkor szó sincs arról, hogy automatikusan jönne az utánpótlás. Foglalkozni kell velük, felkarolni őket, segíteni elindulásukat. Azt örömmel látom, hogy a start-upok létjogosultságát egyre kevesebben kérdőjelezik meg. A Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Karával például már jó ideje szoros együttműködésünk van, de a Pollack is hangsúlyosan foglalkozik a start-upokkal. Nemrég Debrecen városa egy kerekasztal létrehozásával a start-upok mögé állt. Érdemes lenne ezt a példát Pécsnek is követnie!

– És mi az, amiben lehetne még fejlődni?

– Leginkább a kockázatvállalásban és az előretekintésben. És ez igaz mind a vállalkozókra, mind pedig a befektetőkre. A vállalkozók rettegnek attól, hogy elbuknak – pedig tanulni ebből lehet a legtöbbet. A tengerentúlon sok kockázatitőke-befektető nem is ad olyan vállalkozónak tőkét, amelyiknek nem volt még legalább egy nagyobb bukása. A lényeg ugyanis a továbblépés!

Egy érthető példa: a kiterjesztett valóság

A start-upok jellemzően az informatika területét célozzák meg, mert az induláshoz itt nincs szükség többmilliós befektetésre, elegendő 3-4 elszánt fiatal, és ugyanennyi laptop.

Kristóf Pétert arra kértük, meséljen egy olyanról, amely bárki számára könnyen értelmezhető.

– Van egy innovatív pécsi vállalkozás, amely múzeumok számára fejleszt egy kiterjesztett valóság mobil alkalmazást. Képzeljük el, hogy belépünk egy kiállítóterembe, s ott megnézünk egy festményt. A valóságban csak a képet látjuk, s legfeljebb tudunk arról, hogy esetleg a festő milyen egyéb vázlatokat festett korábban a vászonra. Az alkalmazás segítségével azonban ezeket a rétegeket is megjeleníthetjük a telefon vagy a tablet segítségével. Mindez a múzeumok számára új perspektívát nyit: prémiumszolgáltatást tudnak kínálni, ami a látogatók számára többletélményt jelent. A múzeumi terület azonban csak egy példa: a kiterjesztett valóság piaca óriási tempóban növekszik, így a pécsi informatikai vállalkozások számára is egy ígéretes területet jelent.