Szarvasgomba: láz a Mecsekben, kincs az Ormánságban

Aranyláz van a Mecsek erdeiben, legalábbis valami hasonló. A szarvasgomba nyomába eredtek sokan, abban a hitben, hogy itt a gyors meggazdagodás esélye, hiszen az említett gomba a legdrágább „fűszernövény”, a luxusvendéglőkben patikamérlegen mérik. Olykor brutális a keresés módja: felszántják az erdei utak környékét, károkat okozva a természetben, különösen, ha védett területekről van szó. A kár tetemes, olykor nagyobbnak látszik, mint amit a vaddisznók, egyéb vadak okozni tudnának.

Ezt az „aranylázat” véli felfedezni Burján Endre, a Mecsekerdő Zrt. erőgazdálkodási osztályvezetője is, bár azonnal megerősíti a tényeket: nincs nagy értelme a loholásnak, ugyanis meglehetősen ritka növényről van szó, ráadásul a felkutatásához és a begyűjtéséhez engedély kell, koncesszió egy adott területre és időszakra. Ugyanis az erdő termései az erdő gazdáját illetik, ráadásul mindenféle gombát, erdei gyümölcsöt csak saját célra szedhet a kiránduló, ha túllépi a keretet, bűncselekményt követ el. Burján Endre mindehhez hozzátette: a szarvasgomba több fajtája közül a Mecsekben csak az úgynevezett erdei feketegomba terem meg, ami a legolcsóbb a fajtából.

A sokkal fűszeresebb-illatosabb fehér isztriai gomba lelőhelye Magyarországon a Jászságban és az Ormánságban van. Utóbbi területen tucatnyi gombavadász csapat dolgozik is jó szimatú kutyákkal, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben ásókkal, gereblyékkel nem lehet értékesíthető szarvasgombára akadni, így semmi értelme az avar feltúrásának. Bár a szakember megjegyezte: nagyobb panaszokat még ez ügyben nem hallott, helyrehozhatatlan károkozásról bejelentés az asztalára nem érkezett.

Bergán Ida ormánsági fesztiválszervező is tart a kincskeresők rohamától, akiket lehetetlen visszatartani. Mindenesetre tudja, hogy az értékes termék felvásárlási árai ugyancsak magasak: az ormánsági fehér szarvasgomba kilójáért 600 eurót (175 ezer forintot) is adnak ezekben a napokban, és viszik azonnal Olaszországba, ahol a felvásárló akár a dupláját is megkapja érte.

Sellyei fesztiválnak is nevet adott már

Bergán Ida, az első sellyei szarvasgomba-fesztivál szervezője szerint az Ormánság egyik büszkesége, ritka kincse a fehér szarvasgomba, amelyből nincs persze annyi, hogy az ország különféle pontjairól érkező több száz gyűjtő megszállhassa a vidéket. De nem is félnek ettől, hiszen egy szavasgomba-kereső, betanított kutya ára kisebb vagyon, százezrekbe kerül a koncesszió, ami ugyancsak megritkítja a kutatókat. Ám az illegális keresőket nehéz visszatartani.

Szerinte a helyi gasztronómia gazdagodhatna ezzel a kincscsel, s feldobhatná a helyi idegenforgalmat néhány speciális vadhúsból készített étel, amelyhez igazán passzol a szarvasgomba.

Milliós érték a jól képzett keresőkutya

A kutyás gombakutatás azért fontos, mert akadhat körömnyi érett és fél kilónyi éretlen szarvasgomba is az avar alatt, általában 20–30 centi mélyen. Az érett és illatos eladható, az éretlen viszont semmit sem ér. A betanított kutya szaglása kell tehát ahhoz, hogy azt szagolja ki az erdei illatok sűrűjében, amelyik piacképes. Az ilyen kutya akár egymillió forintot is megér, s általában láncban, 5-6 kutyával szokták a gombakeresők átvizsgálni az erdőt-mezőt. A mecseki szarvasgomba kilónkénti ára 110 euró (32 ezer forint) körül mozog, az ormánságiért pedig 600–650 eurót (175–190 ezer forintot) ad egy felvásárló.