Közélet

2007.05.19. 18:23

Szédítő magasságban a völgyhídon

A kontinens egyik legnagyobb völgyhídját a szakemberek három évvel ezelőtt kezdték két irányból építeni. A csaknem 2 kilométer hosszú viadukt az M7-es autópálya Zamárdi és Balatonszárszó közúti szakaszát köti össze.

Kozma Ferenc (Dunántúli Napló)

[caption id="" align="alignleft" width="350"] A kőröshegyi völgyhíd középső pillére tizenöt méterrel magasabban van, mint a pécsi Tv-torony presszója. A viadukton várhatóan augusztusban már megindulhat a gépjárműforgalom
[/caption]Tagadhatatlan, hogy megremeg az ember lába, amint a völgyhíd közepén kilép a létesítményvezető gépkocsijából. Mintha a szél is lefújni készülné az építők között lábatlankodót. Vagy csak ráijeszteni akar?

Aztán lassan beleszokik a hívatlan látogató a szédítő magasságba, a különös neszekre és megszokja azt is, hogy még jókora szakaszon hiányzik a végleges korlát. Csupán a „Hídépítő” feliratú, piros csíkos figyelmeztető szegélylécek jelzik a veszélyt, ám azokat is valaki odatette. A munkások, építésvezetők bátorságából lopva rájövök én is, hogy nem muszáj a pálya középvonalán egy életre lecövekelni. A látvány csodálatos. Olyan panoráma tárul az ember elé, amilyet ritkán tapasztalhat.

Szemben a Balaton éke, a Tihanyi-félsziget az apátsággal, ezüstösen csillog a vízfelszín. Állítólag eső utáni tiszta időben Csopaktól a Badacsonyig ellátni a Kőröshegy dombjánál lévő hídfőről. Tegyük hozzá: ott pihenő épül majd, hogy az autópályán átrohanó személygépkocsik utasai visszanézhessenek a távolodó tájra. Ezt magyarázza házigazdánk, Hoffmann György létesítményvezető is, persze műszaki adatokkal is traktálva – hogy például egyetlen pillérben annyi betonacél van, hogy a huzal Budapestig érne.

Azt hinné az ember, hogy mára már – a híd szerkezetkész – túl vannak a nehezén, hiszen már csak aszfaltozni, korlátokat felrakni, festeni kell. De hát itt az aszfaltot, festéket is tonnákban mérik, s egyre közelebb van augusztus, az átadás ideje. A munkaterepen sétáló idegen nem szokatlan dolog; az építők eltűrik őket. A „látványépítkezés” ugyanis nemcsak a szakmát érdekli. Kirándulók tömege érkezik már a kezdetek óta nap mint nap, sőt a Balatoni Hajózási Rt. is szervez hídnéző programokat, Szántódig vizen, onnan busszal szállítva a nagyérdeműt. Szívesen látják őket. Igaz, Hoffmann György arra a legbüszkébb, hogy Kanadától Japánig eleddig 43 ország hídverő mérnökei zarándokoltak Kőröshegyre, hogy megnézzék a többszörös világrekorder munkát. Van ugyanis hosszabb, sőt magasabb völgyhíd is a világon, de így egyben, ilyen nincs. Nemcsak a szakma lehet büszke rá. S bár lehet vitatni, hogy miért éppen völgyhíd épült ide, és nem alagutat vágtak, avagy megkerülték Kőröshegyet, hogy drága volt-e, sokat vett ki az adófizetők zsebéből, vagy sem, de egyet nem: a völgyhíd mérnöki és kivitelezési csoda.

Megszólal a kőröshegyi templom harangja. Még egyszer lenézünk a magasból az óriásdömperek, teherautók, konténerek apró gyufaskatulyái közé, próbáljuk a távolságot szokni. De nem megy. A pécsi Tv-torony presszója 73 méter magasan van, mi pedig most 88 méterről igyekszünk elraktározni valamit e gyönyörű panorámából. Hoffmann György is hallgat, még ő sem tudott betelni vele.

A viadukt főbb jellemzői – tonnák és méretek

A völgyhíd hossza: 1872 méter

Szélessége: 23,8 méter

Legnagyobb magassága: 88 méter

A két hídfő közötti magasságeltérés: 54 méter (2,86 százalék hosszesés)

Pillérek száma: 16

Összes felhasznált beton: 120 ezer köbméter

Összes betonacél: 19 ezer tonna

Kivitelezési költsége: 41,5 millárd forint

A kivitelezés időtartama: 39 hónap

Várható átadása: 2007 augusztus 12.

Pécsiek, Baranya megyeiek a kivitelezők között

A szuperlétesítmény kivitelezője a Völgyhíd Konzorcium (Hídépítő Zrt. és Strabag Zrt.), felelős tervezője a Hídépítő Zrt., társtervezője pedig a Pont-Terv Zrt. A kivitelezési szerződést 2004. május 7-én írták alá, a befejezési határidő 2007. augusztus 12-e lesz. Magyarországon eddig nem használt technológiát alkalmaztak.

Persze mindehhez hozzátehetjük, hogy a völgyhíd sokféleképpen kötődik Pécshez és Baranyához. Hoffmann György maga is idevaló. A hídépítő cég komlói és pécsi építésvezetőségén készítették hozzá azt a két acélszerkezetet, amelyek egyenként 1500 tonnások, és segítségükkel emelték föl a földről a magasba a híd közel 700 tonnás elemeit. Nem árt tudni azt sem, hogy baranyai alvállalkozók, kétkezi munkások, hídépítő szakemberek, mérnökök dolgoznak ma is a létesítményen.

Biciklivel és gyalogszerrel a kanyarodó „kiflin”

A kőröshegyi völgyhíd kanyarodik is. Akár egy kifli. A kanyarulat a földről föltekintve is jól érzékelhető. Hoffmann György szerint augusztusig akad még néhány hónap arra, hogy látogatókat fogadjanak. Hiszen az átadás után már az autók sem állhatnak meg a hídon, nemhogy zsebre tett kézzel sétálni lehessen.

Leállósáv nincs, csak a viadukt után lesz majd kialakítva egy-egy pihenő-benzinkút-étterem (amihez természetesen még egy vállalkozó kell), ahonnan vissza lehet majd nézni a tájra.

De akad még az átadás előtt egy különleges alkalom, amikor a 14 kilométeres pályaszakaszon (és a viadukton) átkerékpározhatnak, végigsétálhatnak az emberek. Ezt a napot szervezi a kerékpáros közösség, s remélik, hogy a pontos időpont tudatában tízezrek teszik meg a távot.

Kozma Ferenc (Dunántúli Napló) A viadukt főbb jellemzői – tonnák és méretek A völgyhíd hossza: 1872 méter

Szélessége: 23,8 méter

Legnagyobb magassága: 88 méter

A két hídfő közötti magasságeltérés: 54 méter (2,86 százalék hosszesés)

Pillérek száma: 16

Összes felhasznált beton: 120 ezer köbméter

Összes betonacél: 19 ezer tonna

Kivitelezési költsége: 41,5 millárd forint

A kivitelezés időtartama: 39 hónap

Várható átadása: 2007 augusztus 12. Pécsiek, Baranya megyeiek a kivitelezők között A szuperlétesítmény kivitelezője a Völgyhíd Konzorcium (Hídépítő Zrt. és Strabag Zrt.), felelős tervezője a Hídépítő Zrt., társtervezője pedig a Pont-Terv Zrt. A kivitelezési szerződést 2004. május 7-én írták alá, a befejezési határidő 2007. augusztus 12-e lesz. Magyarországon eddig nem használt technológiát alkalmaztak.

Persze mindehhez hozzátehetjük, hogy a völgyhíd sokféleképpen kötődik Pécshez és Baranyához. Hoffmann György maga is idevaló. A hídépítő cég komlói és pécsi építésvezetőségén készítették hozzá azt a két acélszerkezetet, amelyek egyenként 1500 tonnások, és segítségükkel emelték föl a földről a magasba a híd közel 700 tonnás elemeit. Nem árt tudni azt sem, hogy baranyai alvállalkozók, kétkezi munkások, hídépítő szakemberek, mérnökök dolgoznak ma is a létesítményen. Biciklivel és gyalogszerrel a kanyarodó „kiflin” A kőröshegyi völgyhíd kanyarodik is. Akár egy kifli. A kanyarulat a földről föltekintve is jól érzékelhető. Hoffmann György szerint augusztusig akad még néhány hónap arra, hogy látogatókat fogadjanak. Hiszen az átadás után már az autók sem állhatnak meg a hídon, nemhogy zsebre tett kézzel sétálni lehessen.

Leállósáv nincs, csak a viadukt után lesz majd kialakítva egy-egy pihenő-benzinkút-étterem (amihez természetesen még egy vállalkozó kell), ahonnan vissza lehet majd nézni a tájra.

De akad még az átadás előtt egy különleges alkalom, amikor a 14 kilométeres pályaszakaszon (és a viadukton) átkerékpározhatnak, végigsétálhatnak az emberek. Ezt a napot szervezi a kerékpáros közösség, s remélik, hogy a pontos időpont tudatában tízezrek teszik meg a távot. A kőröshegyi völgyhíd középső pillére tizenöt méterrel magasabban van, mint a pécsi Tv-torony presszója. A viadukton várhatóan augusztusban már megindulhat a gépjárműforgalom -->

Címkék#M6

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!