Szenzáció: teljes mamutcsontvázat rejthet a löszfal

Egy mamut maradványaira leltek Óbányán. Mezey Mihály polgármester úgy tudja, először egy diák talált rá egy agyardarabra, amelyet aztán bevitt a mecseknádasdi iskolába, ami azóta onnan eltűnt. A Bakonyi Természettudományi Múzeum munkatársa azonban nemrégiben azzal az ajánlattal jelentkezett, hogy szívesen feltárná a feltételezhető teljes csontvázat, de csak akkor, ha sikerül a konzerválásához szükséges pénzt megszerezni.

A múzeum geológusa, Katona Lajos nem kezdő a mamutfeltárásban. Ő volt a csajági ásatás vezetője, amelynek során 2006 nyarán a 71-es út Balatonakarattya és Balatonfűzfő közötti elkerülő szakaszának építése közben kiemelte a löszből az utóbb Tonna és Mázsa névre keresztelt két gyapjas mamutot. A gyapjasok korát pontosan nem tudni, de tízezer évnél nem lehettek fiatalabbak, méreteik pedig egy indiai elefántéval voltak azonosak. Tonna 2,7 méter, Mázsa 2 méter körüli volt, és életükben 2-3 tonnát nyomhattak fejenként. Katona Lajos szerint elpusztulásuk után rövid idővel betemethette őket a löszfal, ez magyarázhatja, hogy a dögevő állatok nem hordták szét a maradványaikat.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] A zirci természettudományi múzeumban állították ki tavaly a Katona Lajos által megmentett két mamutcsontvázat. Az óbányai lelet is ilyen lehet
[/caption]

Hasonlónak mutatkozik az óbányai lelet is – mondta el érdeklődésünkre a szakember –, hiszen szintén löszfalban található. A diák, Schlapp Attila, aki több mint tíz éve találta meg az agyardarabot, a leletet egy magángyűjtőnek adta át. A gyűjtőnek azonban nem álltak rendelkezésére a megfelelő feltételek ahhoz, hogy a mamutot kiássa a löszből, így az azóta zavartalanul várja a feltárást – magyarázta Katona Lajos. Ők ketten mutatták meg neki a helyet, ahol egyértelműen kirajzolódik az állat medencecsontja, s nagy a valószínűsége annak, hogy a többi rész is fellelhető.

Maga a feltárás körülbelül egy-másfél millió forintból megoldható, de Katona Lajos szerint a gond a konzerválással lesz, hiszen csak akkor szabad a csontokat kiszabadítani a fal szorításából, ha tartósításuk megoldható, ahhoz pedig számításai szerint kilencmillió szükséges. A bemutatáshoz természetesen az esetleg hiányzó részeket speciális anyaggal kipótolják, vagyis minden bizonnyal a teljes mamutcsontváz bemutathatóvá válna.

Amennyiben összegyűlne a pénz, éjjel-nappali munkával két hét alatt kiszedhetőek a csontok, a konzerváláshoz maximum fél év szükséges, a teljes csontvázat tehát egy éven belül be lehetne mutatni. Katona Lajos érdeklődésünkre elmondta, hogy a csajági és az óbányai lelet is azért különösen értékes, mert ritkaságnak számít Közép-Európában, hogy a kiásott mamutcsontok nem egy egész csorda különböző egyedeitől származnak, hanem ugyanattól az egy állattól. Magyarországon eddig hat teljes mamutcsontvázat ástak ki, az óbányai lehetne a hetedik.

Mivel a lelőhelyről csak három embernek van pontos tudomása. a polgármester szerint nem kell tartani amatőr „mamutvadászok” megjelenésétől.

Csupán tízezer éve haltak ki, a jégkorszak végén

A tudósok több mamutfajt is megkülönböztetnek. Ezek közül a gyapjas mamut az egyik legismertebb. A hatalmas állat több mint négy méter magasra is megnőhetett, és akár nyolc tonnát is nyomhatott. Remekül alkalmazkodott a zord időjáráshoz: tömött, vörösesbarna bundát növesztett, és a szőre fél méter hosszúra is megnőtt. Csupán tízezer évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén haltak ki. Az elefántok nem a mamuttól származnak, de közös ősök sora köti össze őket, a két faj hatmillió éve vált szét. Szibériában már találtak fagyos iszapban „tartósított” mamutbébit is.