Szenzációs leletekre bukkantak a régészek Pécsen

A Széchenyi tér rekonstrukcióját megelőző régészeti feltárás szenzációja: meglelték az Árpád-kori Szent Bertalan templom alapjainak újabb részleteit. Ráadásul egy száznál több ember földi maradványait őrző csontkamrát is találtak. Az ossariumok a középkorban az új sírok ásása közben, a temető szentelt földjében talált csontok elhelyezésére szolgáltak, és rendszerint egy-egy templomhoz épültek.

Pécsett ez egy óriási gödör volt, lehetett, legalábbis így véli Kikindai András, Budapesten élő régész-történész, aki a pécsi belvárosi templom liftező harangtornyának felállításakor rálelt a Szent Bertalan templom egykori szentélyére. A szakértő hangsúlyozta, hogy a további feltárásoknak akkor lenne értelmük, ha lenne annyi pénz, amivel a leletek bemutathatósága megteremthető, egyébként várhatnak még a föld mélyén, akár újabb száz évet is.

A Széchenyi téri feltárást vezető Kárpáti Zoltán, a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat Dél-dunántúli Regionális Irodájának régésze lapunknak elmondta, hogy a leletekre a tér északi részén, egy tervezett közműalagút nyomvonalának kialakítása során bukkantak. A további lépések még nem ismertek. Előfordulhat, hogy felszólítják őket a teljes alapok feltárására – a régész egy ilyen munkát örömmel vállal –, ám annyi máris bizonyosnak látszik, hogy a közművezeték nyomvonalát meg kell változtatni, ugyanis a templom alapköveit nem szabad megbolygatni, felszedni.

Arra a kérdésünkre, hogy mindez módosíthatja-e a tér rekonstrukciójának határidejét, Merza Péter kijelentette: korai volna bármit is mondani. Az EKF fejlesztési igazgatója szerint meg kell várni a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal döntését arról, hogy mi legyen a leletek sorsa. Akkor derülhet ki, hogy miképpen kell folytatni a feltárást, illetve bemutathatóvá kell-e tenni a templom maradványait avagy sem.

Gázi Kászim pasa dzsámiját építették fel a köveiből

A Szent Bertalan templom az 1200-as években akkora lehetett, mint a mánfai Árpád-kori templomunk, amelyet később többször átépítettek. Az 1400-as években már háromhajós, és Pécs legnagyobb plébániatemploma volt. A köveiből épült 1579 táján Gázi Kászim pasa dzsámija, ami később – formáját többé-kevésbé megőrizve – a belvárosi plébániatemplommá lett. Kutatói között volt Gosztonyi Gyula, aki rátalált és részben feltárta többek között a pécsi ókeresztény sírkamrákat, s nevét utca viseli a városban. Kikindai András szerint a mostani lelettel a Szent Bertalan templom és a hozzá tartozó építmények közel 80 százaléka ismertté vált.