Szenzációs régészeti bejelentéssel indult az Ars Sacra Fesztivál Pécsett

Az ókortól napjainkig többé-kevésbé folyamatosan jelen volt a kereszténység a város területén egy új, a Pécsi Egyházmegye által megrendelt kutatás szerint. Eddig is ismertek voltak az 5–7. században a területen elszórtan élő lakóközösségek, kultúrák nyomai, az újabb leletek alapján pedig kiderült: a 8–9. századtól kezdve egészen biztosan istentiszteleti célokra használta a keresztény közösség az ókeresztény temető egyes épületeit. A 20. század elején a székesegyház mellett megtalált és most ismét feltárt háromkaréjos temetői kápolna épülete ezekre a kérdésekre új válaszlehetőséget kínál. A trichora nem nyitott a látogatók számára.

A nagy jelentőségű felfedezést a Pécsi Egyházmegye most induló beszélgetés-sorozatának első előadásán mutatta be az ásatást vezető Tóth Zsolt régész, Buzás Gergely régész-művészettörténész, valamint Heidl György, az egyházmegye Keresztény Örökség Kutatóintézetének igazgatója. A régészeti feltárás eredményeit az előadással egy időben az archeologia.hu régészeti portál teljes egészében publikálta.

Tóth Zsolt szerint a trichorát a Karoling-kortól kezdve folyamatosan használták liturgikus célokra, és feltételezhető, hogy Bonipert, az első pécsi püspök, valamint utódai is ezt használták székesegyházként mindaddig, amíg egy nagyobb, megfelelőbb épület nem állt rendelkezésre.

Buzás Gergely szerint az újabb feltárás eredményei valóban óriási jelentőségűek, a trichora korai, Árpád-kor előtti liturgikus használata nem kétséges, ám fenntartja korábbi szakmai álláspontját, amely szerint az első székesegyház a cella septichora, azaz a hétkaréjos, a trichoránál jóval nagyobb méretű, szintén ókeresztény eredetű épület lehetett.

A Pécsi Egyházmegye új szervezetét a Keresztény Örökség Kutatóintézetet Udvardy György megyés püspök augusztusban alapította. A Heidl György által vezetett központ fő célkitűzése a pannóniai kereszténység kutatása és az eredmények megosztása, de emellett időszerű, mindenkit érintő kérdésekre is érvényes válaszokat keres a keresztény hagyományból.

Nem csak hívőknek

Az Ars Sacra fesztivál szeptember 19–27. között több helyszínen zajlik Pécsett. Az érdeklődők idegenvezetéseken vehetnek részt a székesegyházban, a Cella Septichorában és a nemrégiben megnyílt Püspöki Kincstárban, de lesznek előadások a pannóniai ókeresztény művészetről és a templomépítészetről is. A sorozatban orgona- és kóruskoncertek is helyet kaptak. A kilencnapos fesztivál összes programjára díjtalan a belépés, az idegenvezetéseknél azonban előzetes regisztráció szükséges.

A kincsek nagy része rejtve marad

Egy kis túlzással mondhatjuk, hogy a pécsi belvárosban minden ásónyom egy darab történelmet forgat ki a földből. Rendszerint templomok, sírok, középkori házak maradványai kerülnek elő. A tudományos feltárásuk megtörténik, azonban a látogathatóvá tétel elmarad. Ilyen a Drakulaként elhíresült Vlad Tepes egykori háza a Széchenyi tér alatt.

Vannak érdekes példák is a épített örökség bemutatására, mint a Kossuth téri mélygarázs, vagy a Kereskedők Házának Római szintje, ahol egy szórakozóhelynek még a mellékhelyiségében is ősrégi köveket láthatunk.

Utóbbitól nem messze egy másik sajnálatos példába botlani: a Rákóczi út–Jókai út saroktelken 2008-ban találták meg Sopianae római kori bazilikáját, ami országos viszonylatban is egyedülálló jelentőségű, mégis vissza kellett temetni. Azóta már egy magántársaság üzemeltet parkolót felette.

A Rózsakert alatt is sírok voltak

2010–2011-ben az egyházmegye egy kerthelyiséges éttermet nyitott volna a Rózsakertben, és az építkezéssel összefüggésben, egy árok kiásása közben találtak rá egy másik cella trichorára. 2011 nyarán még a Baranya Megyei Múzeumok régészeti osztálya mutatta be a lezajlott ásatások eredményeit. Pénzhiány miatt ezt sem lehetett látogathatóvá tenni, így az állagmegőrzés érdekében vissza kellett temetni a jelentős leleteket. A kutatás eredményét virtuális 3D modelleken láthatjuk.

Az étterem-beruházás több ok miatt leállt, de a cella trichora teljes körű régészeti feltárása, és a leletek védelme megvalósult. Heidl György tájékoztatása szerint az egyházmegye a terület jelentőségével tisztában van, és egy általános, a világörökségi helyszín egyházmegyei tulajdonát érintő rendezést szeretne végrehajtani, amihez pályázati forrásokat keresnek.