Szívbarát munkahelyek kerestetnek

Minden hazai és külhoni elemző tudja, hogy a kevésbé feszült dolgozók teljesítőképessége jobb, mint a stresszes munkavállalóké. Ebből nemcsak az következik, hogy az otthonosabb, barátibb miliőben megelőzhető a gyomorfekély és magas vérnyomás, hanem az is, hogy a munkahelyi stressz csökkentése jótékony hatású lehet a cég gazdasági teljesítményére.

A „Szívbarát munkahely” országos pályázatot az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) pátyolgatja azzal a céllal, hogy a figyelmet a foglalkozási stressz ártalmaira terelje. Három kategóriában hirdetik meg: kis-, közép- és nagyvállalatok számára, s a versenyre bárki nevezheti saját munkahelyét május 31-ig.
Aki úgy érzi tehát, hogy örömmel tagja egy kollektívának, máris voksolhat.

De vajon miért és mikor gond a stressz? Dr. Tóth Kálmán, a Pécsi Tudományegyetem ÁOK I. számú Belklinikájának igazgatója szerint általában semmi gond a stresszel – ami nem betegség, hanem csak a betegség esetleges kiváltója – addig, amíg nem állandósul az emberben. Ugyanis ha valaki érzelmileg spannolt helyzetbe kerül, akár az esküvője napján, a lottóötösnél, vagy netán egy közeli családtag halálhírének hallatán, a szervezete azonnal reagál. A szíve gyorsabban kezd dobogni, megemelkedik a pulzusszáma, kiveri a veríték. Ezek mind természetes reakciók, és hosszabb-kevesebb idő után visszaáll a régi állapot. Akkor kezdődik a baj, ha a magas vérnyomás „fixálódik” az emberben, s várhatók a súlyos következmények, végső soron a szívinfarktustól az agyi katasztrófáig.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Növények, színes irodabútorok, halkan szóló zene is segíthet a monoton munkavégzés közben
[/caption]

A professzor szerint mindennapjainkban egyre súlyosbodó gondokról van szó, amit felerősít a gazdasági válság. Hiszen a létéért küzd a vállalkozó és az alkalmazott is: előbbi a csődtől, utóbbi az utcára kerüléstől félve éli meg a mindennapokat, s hasonló tünetekkel szembesül. Néhány éve még a nemzetközi szakma a munkahelyi stresszről jellemzően csupán a „menedzserbetegségről” beszélt, ám dr. Tóth Kálmán szerint a kardiológusok, belgyógyászok nemzetközi kongresszusain már ez a szókapcsolat kikopott a szóhasználatból. Felváltotta a „job strain”, amit a legtalálóbban „munkahelyi túlerőltetés”-ként lehetne magyarra fordítani. Ennek egy változata, a „mental strain”, a szellemi túlerőltetés.

De mi a megoldás? Nos, az egészségkutatók (OEFI) szerint a jó munkahelyi légkör a legfontosabb, a belső kommunikáció nyitottsága, az egyértelmű elvárások. A rugalmas munkaidő minden munkavállaló elégedettségét növeli, és az is, ha a dolgozó szóvá teheti, hogy feszélyezi valami. Már egy néhány fős vállalkozás is megteheti, hogy növényekkel, színes irodaszerekkel dobja fel a munka hangulatát, és esetleg engedi, hogy bizonyos időszakokban halkan szóljon a zene munkavégzés közben.

Valamit elfelejtettem

Stresszt okoz, ha az általunk végzett munka nem nekünk való, ha nem működnek a munkahelyi kapcsolataink, ha pszichológiai és fizikai erőszak áldozatai vagyunk a munkahelyen. A rövid távon fellépő stressz – például egy határidő teljesítése – rendszerint még nem okoz problémát: sőt, segíthet abban, hogy az emberek a legjobb képességeik szerint teljesítsenek. Ha azonban a stressz hosszú időn keresztül fennáll, veszélyt jelent a biztonságra és az egészségre. Megváltoztathatja az ember érzéseit, gondolkodását és viselkedését. Az egyik legjellemzőbb tünete az állandósult „valamit elfelejtettem” érzés, amihez párosul a folyamatos „rohannom kell, nincs időm” szituáció. A további tünetek közül néhány: érzelmi kirohanások, ingerültség, szorongás, alvásproblémák, depresszió, hipochondria, elidegenedés, kiégés, családi problémák, koncentrálási és emlékezési zavarok, döntési nehézségek, problémák új dolgok megtanulásában. Kiútkeresésben előjöhet a droghasználat, alkoholfogyasztás, dohányzás. A végeredmény: a meggyengült immunrendszer, gyomorfekély, szívproblémák.