Szulejmán szultán szívét keresik Szigetváron

Török pénzügyi és tudományos támogatással, régi térképek, ősi krónikák és legendák, valamint csúcstechnológia segítségével keresik I. Szulejmán eddig meg nem talált emlékeit Szigetváron.

„A történeti érzékenységgel rendelkező török értelmiségiek már régóta kitüntetett figyelmet szentelnek Szigetvárnak és hazánknak is, elképesztő szeretetet tapasztalunk a részükről – mondta Dr. Pap Norbert a Pécsi Tudományegyetem tanszékvezető egyetemi docense, a Szulejmán kutatócsoport vezetője. – Mindig is volt a két nép között egyfajta összetartozás érzés, de ők úgy tekintenek ránk, mint egy Nyugatra szakadt török népre és nagyon erős szimpátiát éreznek irántunk. Amennyiben a lassan egy éve kezdődött munka sikerrel jár, ez fokozottan így lehet. A törökök ugyanis nagyon tisztelik Szulejmán emlékét, így amennyiben sikerül megtalálni az itteni temetkezési
helyét, valódi zarándokhellyé válhat Szigetvár. Az ide látogató külföldi turisták legnagyobb csoportja már így is török, a jövőben pedig még többen jöhetnek.”

A kiemelt figyelem annak köszönhető, hogy 2016-ban 450 éves évfordulója lesz az uralkodó halálának. A tudományos kutatásokra az önkormányzatnak 50 ezer eurót adományozott a török kormány, de ennél sokkal több figyelmet és pénzt szánnak a szigetvári török emlékhelyek rendbetételére. A várban található Szulejmán szultán dzsámija és a villámcsapástól megrongálódott minaretje, továbbá a 16. században épült Török ház felújítása is megvalósulhat abból a kétmillió euróból, amit a törökök erre szánnak.

„Ezért cserébe azt várják, hogy tárjuk fel, amit csak lehet tudni abból az időből, tehát nem csupán a feltételezett temetkezési helyet keressük – mondta Dr. Pap Norbert. – Természetesen az elmúlt 150 évben folyamatosan folytak kisebb nagyobb, de elszigetelt kutatások ebben a témában, és több régészeti ásatás is volt a környéken, de ami a temetkezési helyet illeti, eddig nem jártak sikerrel. A mostani kutatás ezektől abban különbözik, hogy egy komplex munka kezdődött és egy remek kutatói csapat állt össze. Ebben geográfusok, történészek, régészek, művészettörténészek dolgoznak együtt, de még geofizikus is van a kutatók között, ráadásul török szakember is segítik a munkánkat.”

Szigetvárt 1566-ban ostromolta a török, Bécsig szerettek volna eljutni. A mintegy 100 ezer fős sereg, a hatalmas túlerő ellenére is csak egy hónap után és komoly veszteségek árán tudta bevenni a Zrinyi Miklós által hősiesen védett várat. Szulejmán, aki maga vezette a hadat, a vár ostromának idején veszítette életét. Az, hogy járvány áldozata lett, vagy végelgyengülésben halt meg, máig nem tisztázott. Török történelmi források szerint mindenesetre a szultán szívét és egyéb szerveit egy aranyedényben temették azon a helyen, ahol a várostrom idején a szultáni sátor állt. Testét Isztambulban helyezték örök nyugalomra. A nagy szultán fia, II. Szelim Magyarországon is hatalmas síremléket, márványból készült türbét épített, ami sokáig zarándokhely volt, de helyét nem ismerjük, mert a Habsburg seregek földig rombolták.

„A titoktartás kötelez, mivel meg kell védenünk a kincsvadászoktól a területet és a bejelentésnek is szeretnénk megadni a módját, de annyit mondhatok, nagyon eredményes az eddigi munkánk, komoly érdeklődést kiváltó híreket fogunk közzétenni néhány hónap múlva, amelyek nem csupán a török, de a XVI-XVII. századi magyar történelem számos pontját is átértékelhetik – mondta Dr. Pap Norbert.

– Annak köszönhetjük a sikereket, hogy a témáról fellelhető írásos dokumentumokat minden eddiginél szélesebb körben dolgoztuk fel, eddig kiadatlan krónikákat, tanúvallomásokat is találtunk, amelyek új információt jelentettek. A legtöbbet viszont a csatatér földrajzi környezete jobb megismerésének. Ehhez a legkorszerűbb technológiát is felhasználjuk. Lényege, hogy egy számítógépes program segítségével pontosan modellezni tudjuk a korabeli tájat és terepviszonyokat, ezzel pedig végre a helymeghatározás sokkal pontosabb lehet.”

És hogy mi köze az egyik kereskedelmi csatornán nálunk is sikerrel futó Szulejmán sorozatnak, a szigetvári vár körül végzett nagyszabású tudományos munkához és felújításhoz? Az, hogy a jelenlegi török kormány sokféle eszközzel támogatja az Oszmán korszak népszerűsítését, mivel ez az ország történetének egy igen dicsőséges korszaka, és szellemi gyökereit is onnan eredezteti. Éppen ezért a történelmi kutatásokon kívül pénzt áldoztak arra is, hogy egy nagyszabású és látványos sorozattal megismertessék Szulejmán életét és közüggyé tegyék az emlékezést. Sikerrel.

Milliók nézték Törökországban is a sorozatot, ami az egész Balkán térségben, majd nyugatabbra is hihetetlen népszerű lett.

A legnagyobb török uralkodót egy ukrán rabszolganő irányította

Alek sandra Lisowska, egy ukrán ortodox pap lánya volt, akit egy hadjárat során rabszolgának hurcoltak a birodalomba, de ő a hárembe került, majd I. Szulejmán kedvenc ágyasa, „Hürrem” lett.
Öt fiút szült neki és egy lányt, utóbbi a Szultán legkedvesebb gyermeke volt. Elérte, hogy összeesküvés vádjával kivégezzék Ibrahim pasát, akire a feleségén kívül hallgatott a szultán. Az is sikerült neki, hogy második feleségből, első lett. Nem csupán házastársa, de tanácsadója is volt férjének, akire nagy hatással volt. Azt tartották róla, hogy boszorkány és varázslással éri el, amit akar.

Mindenesetre az ő ármánykodásai miatt végezték ki a szultán elsőszülött fiát is, Musztafát, hogy Hürrem fia lehessen az uralkodó. Ez nem sikerült, mert a fiú belehalt bátyja elvesztésébe, így második fiúk lett az utód. Legkisebb gyermekük epilepsziában halt meg, harmadik fiúkat pedig szintén kivégezték. A testvérgyilkosság egyébként akkoriban bevett szokás volt.

A zavartalan uralkodás érdekében gyakran száműzték vagy meg is ölték a fiútestvéreket. Hürrem, 1558-ban halt meg, Szulejmán élete végéig gyászolta őt és mellé temettette magát.

Ki volt Szulejmán?

Az Oszmán Birodalom egyik legjelentősebb szultánja, aki 46 éven át tartó, hosszú uralkodása során megszerezte a Földközi-tengeri török hegemóniát, megsemmisítette a középkori Magyar Királyságot, és döntő vereséget mért a perzsákra is. Magyarországgal azért fordult szembe, mert I. Ferenc francia királlyal szövetségben a Habsburg-ház hatalmának megtörését tűzte ki céljául, ami világuralmi törekvéseit szolgálta.

A Zrínyi Miklós által páratlan hősiességgel védelmezett Szigetvár ostrománál halt meg, de bevételét nem élte meg. 1566. szeptember 6-án a vár falai alatt halt meg. Így is az akkori korban nagyon hosszú élete volt, 71 évig élt. Nemcsak mint hadvezért tartják számon, de törvényei miatt is az egyik legnagyobb hatású török szultán volt: gazdaságilag is virágzott akkoriban az ország és kulturálisan, a művészetek terén is fénykorát élte a birodalom uralkodása idején, ő maga is kiváló

költő és aranyműves volt.

A Zrínyi Miklós által páratlan hősiességgel védelmezett Szigetvár ostrománál halt meg, de bevételét nem élte meg. 1566. szeptember 6-án a vár falai alatt halt meg. Így is az akkori korban nagyon hosszú élete volt, 71 évig élt. Nemcsak mint hadvezért tartják számon, de törvényei miatt is az egyik legnagyobb hatású török szultán volt: gazdaságilag is virágzott akkoriban az ország és kulturálisan, a művészetek terén is fénykorát élte a birodalom uralkodása idején, ő maga is kiváló

költő és aranyműves volt. -->