Tahitin jártak a Nagy Lajos diákjai és tanárai

Az Európai Unió egy olyan Erasmus-programot hirdetett meg a közelmúltban, amelynek részeként a középiskolás diákok és tanáraik a föld különböző pontjain ismerkedhetnek meg az I. világháború hatásaival, következményeivel. Pécsről a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma vesz részt a projektben – a fiatalok legutóbb Tahitin jártak.

– Tény, hogy nem Tahitin zajlottak a legvéresebb harcok, ám mivel Tahiti Franciaországhoz tartozik, mégis volt jelentősége annak, hogy itt miként élték meg a világháborút, milyen élmények érték őket – mondta Meszéna Tamás, az iskola tanára.

A „megélést” és az „élményeket” persze helyén kell kezelni: Tahiti háborús élménye ugyanis kimerül abban, hogy egy arra járó német cirkálóhajó egyetlen lövést leadott a fővárosra – ezt örökítették meg aztán később festményeken, irodalmi alkotásokban, s ezzel foglalkoznak kutatók is.

– Nyilván volt abban valami abszurd, hogy ők ezekről a háborús emlékekről beszéltek, miközben ott ültünk mi velük szemben, egy csomó német, francia, török, görög, magyar diák – tette hozzá Merkl Zsófia, az iskola tanulója. – Ugyanakkor sok tanulsággal szolgált ez az ott töltött két hét: a műhelymunkáknak köszönhetően árnyaltabb képet kaptunk az első világháborúról, annak értelmezéséről a többi fiataltól. Közösen készítettünk például egy képregényt a harcokról, az áldozatokról, a fegyveres konfliktusokról.

A programban a résztvevők igyekeznek minél több országba ellátogatni – jártak már Németországban, Törökországban, legközelebb Görögországba utaznak, s a sorozat ötödik állomásaként jön Magyarország, valamikor idén ősszel.

Eső és pára

Tahiti nagyjából tizenhatezer kilométerre van hazánktól – repülővel utazva is többször kell átszállni, hogy oda megérkezzünk. A Franciaországhoz tartozó szigeten, ahogy a kiutazóktól megtudtuk, novembertől nagyjából áprilisig tart az esős nyári időszak, amikor bár meleg van (30-35 fok), szinte megállás nélkül esik, vagy legalábbis nagyon párás a levegő. Merkl Zsófia elmondta: a turistaközpontok nagyjából jól néznek ki, olyanok, mint az útikönyvekben, de alapvetően szegény az ország, rengeteg a vakolatlan ház, nádtetővel. Kalandban persze nem volt hiány, s bizony az ételek is okoztak meglepetéseket. Részint gyakorlatilag minden reggeli nyers tonhalból és zöldségekből állt, részint pedig ha valaki csirkét rendel egy étteremben, akkor is kap hozzá automatikusan garnélarákot.

– A virágfüzérek viszont nem csak amolyan látványelemek: folyamatosan a nyakunkba akasztottak egy-egy újat, például minden reggel kaptunk egyet az iskolában – tette hozzá a fiatal tanuló.