Tarrósy István szerint ez a század Afrikáé lehet

Két hónapot töltött el Japánban dr. Tarrósy István, a PTE BTK Politikai Tanulmányok Tanszék adjunktusa, aki Afrika, a fekete földrész és a távol-keleti ország közötti kapcsolatokat vizsgálta a Japán Alapítványtól nyert kutatóösztöndíjának köszönhetően. Az ünnepek előtt hazaérkezett Afrika-kutató nevét elsősorban a pécsi EKF-pályázat egyik kezdeményezőjeként, illetve a Pécsi Nemzetközi Kultúrhét (ICWiP) főszervezőjeként ismerhetik sokan.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Tarrósy István szívesen visszamenne Afrikába
[/caption]

Tarrósy elmondta: azt, hogy ma Afrikával foglalkozik, és hogy egy éve megalakulhatott Pécsett az ország egyetlen Afrika-kutató központja, és immár négy évfolyamot megért a hazánkban ugyancsak úttörőnek számító, általa alapított Afrika Tanulmányok folyóirat, tulajdonképpen az ICWiP-nek köszönheti. Egy pécsihez hasonló kultúrhétre utazott ki 2000-ben több magyarral együtt Kelet-Afrikába, Tanzániába, ahol – mint fogalmazott – őt is megfertőzte az „Afrika-vírus”.

Tarrósy István kiemelte, az Afrika-kutatók egyik fő feladata éppen az lehet, hogy növeljék a földrészről, és az ott élőkről szerzett ismereteinket. Mert Magyarországnak is, mint az Európai Unió tagjának fontos egy Afrika-stratégia kidolgozása. Azt is hangsúlyozni kell, hogy Afrika valós gazdasági lehetőségeket jelent akár magyar cégek számára is. Az itt kapcsolatokat kiépítő országokat, az ázsiaiakat is egy dolog érdekli igazán, Afrika nyersanyagai.

Japánt például az információs technológia fejlődéséhez szükséges kobalt és nikkel, Kínát a rendkívül jó minőségű kőolaj. Abban a tekintetben azonban Tarrósy szerint mindenképpen nagy előrelépés tapasztalható, hogy Afrikát egyre inkább partnernek tekintik, és így olyan üzleteket köthetnek, amelyben ők is jól járnak, mert válogathatnak az ajánlatok között. Az ottani fejlesztéseknek egyre inkább élvezői az afrikai emberek. Emiatt reméli, hogy a XXI. század Afrika százada lehet.

Világhírű magyar kutatókat is megfertőzte a vírus

Az „Afrika-vírusról” világhírű magyar Afrika-vándoraink, -kutatóink, Széchenyi Zsigmond, Teleki Sámuel, Torday Emil, Almásy László, Magyar László is beszéltek. A földrész magával ragad, majd amikor az ember elhagyja, hatalmába keríti az érzés, hogy vissza kell ide térni. Ehhez persze kell a „szafarizgatástól” eltérő nyitottság, bátorság, az emberek megismerésének szándéka is. Amellett, hogy sok előítélet, sztereotípia igaz Afrikáról – a betegségek, az elképzelhetetlen mértékű szegénység, a bűnözés, a korrupció –, számos fontos dolgot nem tudunk róla. A média jobbára csupán a felszínt közvetíti.

Afrika valódi szépsége nem sokszor jelenik meg. A semmivel össze nem hasonlítható afrikai mosoly, az emberek dolgossága, szorgalma, hogy a szegénységben is a legfontosabb mindenkor a család, az emberi közösségek összetartó ereje. Hogy sokszor olyanokat érnek atrocitások turistaként, akik nem veszik figyelembe az itt élők érzékenységét, kultúráját.

Dunántúli Napló Tarrósy István szívesen visszamenne Afrikába -->