Társasházak a 19. századi épületek helyén

Még 2005 nyarán beszámoltunk arról, hogy a pécsi Kazinczy utcában, a volt Kaszinó épületének helyén egy tizenkilenc lakásos társasház épülne. Masszi Pál tervező egy déli irányban lépcsőzetes, teraszos házat kívánt ott megépíteni. Akkor komoly szakmai vita bontakozott ki arról, hogy az egykori polgári Kaszinó lebontható-e, avagy sem. Mint Masszi Pál érdeklődésünkre elmondta, a budapesti tervtanács szakembereit is megosztotta ez a kérdés. Végül lebontották a házat, amelynek padlásterében ott voltak az egykori török dzsámi maradványai, de jelzésszerűen megmaradhat a Kaszinó utcai falszakasza.

Egy másik nevezetes épületnek, a Kaposvári utca 21.-nek már kiadták az első fokú bontási engedélyét. A szomszédok felháborodtak, és többen lapunkhoz fordultak segítségért.
– A gyönyörű épület és környezetének elpusztításával egy nyolclakásos társasház nőne ki az amúgy családi házas környezetből – mondta Balogh Gábor építészmérnök. – A bontási engedélyt a szomszédok a napokban megfellebbezték, de a rendezési terv szerint sajnos ide építhető társasház, lévén ez kisvárosias lakózóna, és a pénz nagy úr.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] A bontásra ítélt Kaposvár utcai ház svájci típusú, fűrészelt deszkatornácos épületet a 19. században emelték
[/caption]A napokban megjelent Mendöl Zsuzsanna művészettörténész Forbát Alfrédról szóló kötete, amely a Pécsről elszármazott világhírű építész, a Bauhaus egyik jelentős alkotójának munkásságát dolgozza fel. Ebből tudható, hogy a bontásra ítélt ház a Forbát család nyaralója volt, a svájci típusú, fűrészelt deszkatornácos, 19. században emelt épületet 1934-ben Forbát tervei szerint korszerűsítették, az építésznek az emeleten irodája is volt. Az értékes ház azonban semmiféle védettséget nem élvez – tudtuk meg Bagoly Attila városi főépítésztől, sem a műemlékvédelem részéről, sem a város részéről, amely helyi védelem alá helyezhette volna.
– Abban az esetben, ha nincs egy épületen védelem, a hatóság nem tehet mást, mint hogy kiadja a bontási engedélyt, ha a tulajdonos azt kéri – magyarázza Vargáné Partos Katalin, a műszaki osztály vezetője. – Megtagadni a kérést nem lehet, és feltehetően a másodfokon eljáró közigazgatási hivatal is erre az álláspontra jut majd.

Műemlék volt a lista szerint, mégis lebontották

Ha elindítjuk a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal internetes műemlékkeresőjét, akkor megtaláljuk a 17 527-es helyrajzi számú, lebontott Kazinczy u. 4. számú épületet. Az 50050/1951 számú védési rendelet szerint műemlékké nyilvánították a 65-ös törzsszám alatt. Az 1990-es kiadású „Magyarország műemlékjegyzéke” című kiadvány első kötetének 191. oldalán is hozzá lehet férni ehhez az adathoz. Az említett honlapon a műemlék Dzsámi és Kaszinó elnevezéssel szerepel, ami a mi értelmezésünk szerint mind a Ferhád pasa által építtetett török kori emlékre, mind az egykori polgári Kaszinóra utal. A Kaszinót azonban műemlék volta ellenére lebontották, amelynek padlásterében a dzsámi egyes elemei, sztalaktitos boltozatmaradványai is fellelhetők voltak.

Ferhád pasa és a selyemzsinór története

Ferhád budai pasa 1590-ben halt meg, gyilkosság áldozataként, fellázadt katonák feltehetően zsinórral megfojtották. Alapítványi szent kerülete 1570–1580 körül épülhetett meg Pécsett. A mai Király utcában a dzsámin kívül személyzeti lakóház, derviskolostor, ikerfürdő is állt, utóbbi a későbbi belvárosi áruház helyén, amelyet egy időben salétromfőzőnek használtak. Ferhád dzsámijának minaretje a 18. században még megvolt. Egy 2006 januári EKF-konferencia, amelyet a Dél-dunántúli Építész kamara szervezett, és melynek védnöke Szili Katalin volt, még az alábbi megállapításra jutott a Kazinczy utca 4.-gyel kapcsolatban: „Romkonzerválás a dzsámi terének rekonstrukciójával, az egykori, polgári Kaszinó épületének megőrzésével, (pl. rendezvényterem céljára).”