Több fronton is felveszik a harcot az orvoselvándorlással

Nem túlzás azt mondanunk: immár évek óta folyamatosan merülnek fel ötletek arra vonatkozóan, miként lehetne elérni, hogy a magyar medikusok a diplomaszerzés után hazánkban vállaljanak munkát. A közelmúltban elkészült egy jogszabálytervezet, amelynek értelmében minden Magyarországon végzett orvos állami ösztöndíjrendszerben vehet majd részt az egyetemi képzés után. Az egészségügyi államtitkár, Zombor Gábor egy interjúban kifejtette: az ösztöndíjrendszerben nettó 100–200 ezer forintos pluszjövedelmet adnának a fiataloknak. Hozzátette: nettó 270 ezer forintos szakorvosi minimálbért céloztak meg.

Az államtitkár ugyanakkor arra nem tért ki, hogy ehhez hasonló kezdeményezések azért már léteznek az egyetemeken. A Pécsi Tudományegyetem például a közelmúltban 198,16 millió forint uniós támogatást nyert, amelyből részint 18 fiatal szakorvosjelölt kapott havonta ösztöndíjat, részint pedig 65 szakdolgozó szakápolói képzésen vehetett részt, sürgősségi,- pszichiátriai- és onkológiai szakápoló területen. Az ösztöndíjban részesülő orvosok és szakdolgozók vállalták, hogy a szakvizsga, illetve a szakképesítés megszerzését követően a PTE Klinikai Központban dolgoznak tovább legalább annyi ideig, mint ameddig ösztöndíjban részesültek.

Az orvos szakmák közül továbbra is a háziorvosok, a belgyógyászok, az aneszteziológusok, a csecsemő- és gyerekgyógyászok, valamint a sebészek vezetik az elvándorlási toplistát. Az egy évvel korábbihoz képest emellett a patikusok és a szülésznők céloztak meg többen Magyarországon kívüli munkahelyeket: a tavalyi 53-mal szemben 67-en, illetve 16 helyett 37-en.

Egyre több fiatal vág neki a nagyvilágnak

Egy, a közelmúltban publikált felmérés aggasztó képet fest a jelenlegi állapotokról. Eszerint évről évre mintegy kétezren kérik ki a külföldi munkavállaláshoz szükséges hatósági igazolást. Ráadásul a fiatalok száma határozottan növekszik: a 2014-es év első háromnegyed évében a 2013-as esztendő azonos időszakához képest majdnem 25 százalékkal nőtt a külföldre távozott, 25 és 29 év közötti, szakvizsga előtt álló vagy már éppen szakvizsgázott orvosok és fogorvosok száma, 285-ről 352-re. A Magyar Rezidens Szövetség elnöke, Dénes Tamás korábban úgy nyilatkozott: a fiatalok nem látják tisztán az előttük álló utat, illetve csak azt látják, ami külföldre vezet. Ez baljós jövőt sejtet az, mert a betegbiztonság már most is kárt szenved a szakemberhiány miatt, és ez a jövőben csak fokozódni fog, ha nem folytatódik és fejeződik be a bérrendezés.

Kutatók vissza

Érdemes megemlíteni, immár egyre többször arra is találunk példát, hogy egy kutató néhány év külföldi munka után hazatér – mivel a kutatói lehetőségek az elmúlt években jelentősen növekedtek hazánkban. Lapunkban többször is írtunk például Ábrahám Istvánról, aki a Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Karán a Molekuláris Neuroendokrinológia/Idegélettani kutatócsoportot – ő hét évet dolgozott Új-Zélandon, mielőtt visszatért Pécsre.