Több mint két évtized a bogarak világában

– A pécsi belváros egyik zártkertjében nevelkedtem, barátok híján szórakozásból kezdtem foglalkozni a rovarokkal. Általános iskolában már kisebb gyűjteményem volt, a gimnáziumból pedig biológiatanárom ajánlására kerültem a Pécsi Városi Múzeum természettudományi osztályára, amelynek húsz évig voltam a munkatársa – beszélt szakmai életútjáról Sár József.

[caption id="" align="alignleft" width="350"] (fotó: Löffler Péter)
[/caption]

A Magyarországon egyedülálló tudományos publikáció, a monográfia különlegessége, hogy nem védett területen, hanem egy viszonylag kis területen, Kétújfalu 5-10 négyzetkilométeres körzetében vizsgálta a rovarpopulációt. A teljes feltérképezés eredményeként öt új magyarországi állatfajt regisztrált a szerző, köztük például egy az afrikai szavannákon honos rovart. A monográfia összeállításához 40 hazai és külföldi kutató ismeretanyagát is felhasználta a szerző.

A 48 éves rovarkutató most is több vasat tart a tűzben. Miközben a kétújfalui körzeti általános iskolában több mint harminc diáknak vezet rovarász szakkört, tanítja őket. Régi terve megvalósításán fáradozik: a helyi rovarmúzeum létrehozásához szükséges anyagi feltételek megteremtésén munkálkodik. A több folyóiratban, szakmai kiadványban számos szakcikket, tanulmányt jegyző rovarkutató tavaly brazíliai tanulmányútjainak élményanyagát dolgozza fel.

– Még 1993-ban és ’97-ben töltöttem két-két hónapot a dél-amerikai országban. Brazília délkeleti, közép-nyugati, illetve amazóniai tájain zajló expedíciók szakmai és élményanyagát szeretném közkinccsé tenni. A könyv stílusában elsősorban a fiatalabb korosztályt célozza meg, betekintést enged a távoli ország lakóinak életébe, kultúrájába – mondta Sár József.

A kutató a most megjelent monográfián kívül számos tananyagként is használt, szűkebb hazájának rovarvilágát tanulmányozó dolgozatot is jegyez. Az ő nevéhez fűződik például az abaligeti barlang ismételt bogarászati vizsgálata, vagy a nálunk honos sárkánybogár és négyfoltos pattanóbogár megfigyelése.

Turistacsalogató rovarházat tervez a faluba

Sár József mostani nagy álma, a kétújfalui rovarház megvalósításán fáradozik. Az országosan, de nemzetközi viszonylatban is kuriózumnak számító kiállítást turisztikai látványosságnak szánják az önkormányzattal közösen, és remélik, sok érdeklődőt csábít majd a Drávához közeli faluba. A tervezési szakaszban lévő kiállítás a Duna–Dráva Nemzeti Park területén és a Dráva-síkon élő gazdag rovarvilágot mutatja majd be, a védett, ritka fajoktól egészen a mindennapi, mezőgazdasági kártevőkig a legkülönfélébb ízeltlábúak kapnak helyet a vitrin mögött. További szakmai anyagként a világ különleges rovarfajai is megjelennek a preparátumok között, vagy a terráriumokban. A bemutató anyagait Sár József rovarszakértő állítja össze. A rovarházat a helyi iskola területén található használaton kívüli épületben alakítják ki, a felújítás tervei már elkészültek, most pályázati forrást keresnek megvalósításához. A tervezett rovarház anyagának részleteit évente 6-7 vándorkiállításon mutatja be a gyűjtő a régió városaiban.

Karmos a megtalált, új magyar bogárfaj

A monográfia elkészítését megalapozó kutatások során új magyarországi fajt is felfedezett Sár József. A karmos bogár a vízben él, hosszú éles karmaival farönkökre kapaszkodva táplálkozik. Indikátor, vízminőség jelző fajról lévén szó, csak tiszta vizekben bukkan fel. A fénycsapdával befogott egyedek minden bizonnyal a településtől tíz kilométerre lévő Dráváról jöhettek, az éjszakai lámpafényt a víz csillogásával összetévesztve. A felfedezés jelentőségét növeli, hogy a Magyarországon kétszáz éve vezetett zoológiai adatokban még egyáltalán nem került elő a rovar, amelynek nem csak a faja, génusza is új nálunk. A karmos bogár eddig ismert élőhelyei Észak-Afrika, Marokkó, Spanyolország. Vándorló fajról lévén szó, megjelenésének hátterében részben a globális felmelegedést, még inkább élővizeink tisztaságát sejti a kutató.