Több százan ingáznak Mohács és Anglia közt

Egy esztendeje azzal került az érdeklődés középpontjába Mohács, hogy kiderült, sok helybeli – roma és nem roma – úgy döntött, Angliában próbál munkát keresni. A híradások és a szájhagyomány útján terjedő elbeszélések nyomán az ország számos pontjáról jelentkeztek érdeklődők a lehetőség iránt. Mindez akkor olyan méreteket öltött, hogy Kovács István, a helyi kisebbségi önkormányzat vezetője meg is unta a telefoncsörgést, és tavaly országos fórumot tartott a kíváncsiak számára. Azt ugyan nem tudni, hogy ennek hatására hányan döntöttek az utazás mellett, az viszont valószínűsíthető: több száz mohácsi vágott bele.

– Szerintem a városból közel négyszázan utaztak el hosszabb-rövidebb időre – mondta érdeklődésünkre Kovács István. A kisebbségi politikus hozzátette, téved, aki arra gondol, csak romák vágtak neki az útnak, ő úgy véli, sok nem cigány származású mohácsi is a szigetországban próbál szerencsét.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Ma már nem kelt feltűnést Mohácson, ha felbukkan egy jobbkormányos, brit rendszámú autó. Tegnap a Szentháromság-szobornál találkoztunk eggyel
[/caption]

Mindenesetre ma már nem kelt feltűnést Mohácson, ha felbukkan egy jobbkormányos, brit rendszámú autó. Különösen hétvégente több is látható belőlük a főtéren várakozva, vagy amint éppen az utcákat járják. A benne ülők – a brit fizetőeszközre utaló helyi szleng szerint – a „fontosok”. Az Angliát megjártak ugyanakkor egyáltalán nem beszédesek, nem szívesen nyilatkoznak életkörülményeikről, mindennapjaikról. Annyit azonban mégis megtudtunk egy brit felségjelzésű mikrobusznak támaszkodó férfitől, hogy ő és családja, akárcsak szerinte a nagy többség, két-három hetet tölt a szigetországban, utána legalább ugyanennyit idehaza. Az ingázás magyarázatául azt mondja, „odakint jól lehet keresni, viszont a pénzből idehaza jobban lehet élni”. Mindemellett az is szerepet játszik a gyakori utazgatásban, hogy a legtöbben csak alkalmi munkához jutnak – például építkezéseken, autóbontókban –, ezért csak akkor utaznak, ha biztos a munkalehetőség.

– Vállalkozó vagyok, egy brigádom van odakint – mondja a mikrobuszos, de hogy mire vállalkozik azt nem árulja el. – Ha csak négy fontot keresek meg egy nap, abból már meg lehet élni – villantotta fel a lehetőségeket egy másik fiatalember. – A barátnőmmel voltam kint, ő egy raktárban dolgozott árufeltöltőként, én meg csináltam, ami jött.

A visszamennek-e még kérdésre azonnal jön is a válasz:
– Naná – vágja rá. – Ismét elutazunk ketten Angliába – teszi hozzá dudorászva, az ismert slágert idézve.
Mások azt is elmondták, az egyetlen gondot a nyelvtudás hiánya jelenti. Úgy vélték, sokkal jobb és biztosabb munkát kapnának, ha legalább „gagyognának” valamit angolul. De miután a legtöbben egy kukkot sem tudnak, kénytelenek beérni azokkal az állásokkal, amelyekhez nem szükséges a nyelvismeret – volt, aki újságkihordóként tudott elhelyezkedni, más egy csokit gyártó üzemben állt munkába. Akikkel beszélni tudtunk, azt mondták, munkaközvetítőnél, magyarországi irodákban nem is próbálkoztak, saját kapcsolataikra, azaz már kint dolgozó rokonaikra, ismerőseikre alapoznak.

Jóval drágább a megélhetés, érdemes itthon költeni

A szigetországban az uniós állampolgárok számára nincs szükség munkavállalási engedélyre. Több, Angliát megjárt magyar szerint, ha nem vagyunk különösebben válogatósak, viszonylag gyorsan lehet munkát találni. A szakképzettséget nem igénylő állások (például konyhai kisegítő) esetében kétezer forint körül lehet keresni óránként. Angliában a vendégmunkások bruttó átlagórabére egyébként 4,50–5,99 font között (egy font árfolyamtól függően 300–380 forint). Ez napi nyolc órával és huszonegy munkanappal számolva közel négyszázezer forintos havi keresetnek felel meg.

[caption id="" align="aligncenter" width="600"] Tavaly több csoport is útnak indult mikrobusszal Mohácsról Angliába
[/caption]

Ugyanakkor nagyon drága a megélhetés. Például egy pár virsliért a boltokban hétszáz forint körüli öszszeget kérnek el, hetven deka kenyér 280-300 forintért vásárolható meg. Egy szoba bérlése hetente legkevesebb tizennyolcezerbe kerül, egy lakásért havonta háromszázezer forintot, vagy még többet elkérnek. Öreg, használt kocsit ellenben már néhány százezer forint körüli áron beszerezhetünk. Az itthon megszokott áraknál kevés cikk olcsóbb Angliában: ezek közé tartoznak egyes helyeken a ruhaneműk és a kozmetikumok.

Kanada túl messze van, és sokba kerül a repülőjegy

Kanada, Svédország, Anglia után ismét Kanada következhetett volna a korábbi várakozások szerint a mohácsi romák célpontjainak sorában. Március elsejétől ismét nem kell vízum az észak-amerikai országba, ezért az ezredforduló környékén a Kanadát már megjárt romák azt tervezgették, hogy ismét útra kelnek. Egyelőre tudomásunk szerint mindössze néhány család jutott ki Kanadába. Kovács István szerint azért csak ennyien, mert roppant drága az utazás. Egy négytagú család számára pusztán a repülőjegy több mint egymillió forintba kerül, erre pedig az utazni vágyók többségének egyszerűen nem futja. Ennek ellenére a roma politikus szerint továbbra is többen tervezgetik
a kanadai kalandot. Korábban a Külügyminisztérium arra hívta fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a vízum nélküli utazás lehetősége nem jogosít munkavállalásra. Amint az ismert, 1998-tól 2001-ig legalább száz mohácsi, cigány származású ember kért menedékjogot Kanadában. Ugyan azt nem kapták meg, de az ügyintézés ideje alatt elmondásuk szerint nagyon jó dolguk volt, a kanadai állam nagyon sok mindenben segített nekik.