Közélet

2016.12.11. 15:19

Udvardy György püspök kapta a megye díszpolgára címet

Dr. Udvardy György megyés püspök az egyházmegye hit- és közéletének alakítása során kifejtett, egyre nagyobb nyitottságot hozó kitartó és fáradhatatlan, odaadással végzett elhivatott munkája, valamint az egyházi intézmények megújítása terén végzett tevékenysége elismeréséül a Baranya Megye Díszpolgára címet vehette át. Az esemény kapcsán kérdeztük a püspököt. (x)

BAMA

– A Baranya Megye Díszpolgára díj átvételekor azzal zárta beszédét, hogy a közjót szolgálja. Mit jelent az Ön számára a közjó, és hogyan valósítja ezt meg?

– A Katolikus Egyház társadalmi tanításában a közjóról való gondolkodás kiemelt szerepet kap. A közjó fogalmán Egyházunk azt érti, hogy egy közösségnek, egy társadalomnak tudnia kell biztosítani a közösség minden tagja számára azt, ami őt megilleti. Itt legfőképpen az emberi méltóságra gondolunk, és mindarra, ami ehhez hozzátartozik: a kapcsolatokra, a szociális körülményekre, kulturális körülményekre, a tanulásnak, a fejlődésnek a lehetőségére. De gondolnunk kell arra is, hogy egy közösségben egyensúlyt kap az egyén és a közösség viszonya is. Nemcsak az egyén számára kell megadni azt, ami őt megilleti, hanem ez a közösség számára is ugyanennyire fontos, hiszen az egyén nem tudja minden esetben saját méltósága érdekében biztosítani, amire szüksége van. Szüksége van a közösségre, a többiekre, a közösségi döntésekre. Mint ahogyan egy hamis vagy túlzó közösségi elgondolás pedig az egyénnek a lehetőségeit vagy éppen a kibontakozását zárná el. Ugyanakkor nekem mint az Egyházmegye püspökének nemcsak a földi javak tekintetében kell a közjóról gondolkoznom – bár az Egyház e világi keretek között éli az életét, és joga van e világ dolgaiban is az evangélium rendjét érvényre juttatni –, hanem a közjó számára a Katolikus Egyház azokat az értékeket is megjeleníti, amelyek egyébként az ember természetéhez, rendeltetéséhez, küldetéséhez hozzátartoznak. Így a vallási kérdések megfogalmazása, az egyetemes kulturális szemlélet kialakítása, az egyén fejlődésének elősegítése, illetve az a fajta meggyőződés, ami egy ember számára az élet minden területére vonatkozóan választ ad a kérdéseire. Ezt az Egyház tudja képviselni, és feladata is képviselni. Személy szerint én úgy gondolok magamra – mint az Egyházmegye püspökére és mint önálló személyre –, mint akinek a felelőssége nem elválasztható a személyes dimenziójától. Így tehát a közjót én leginkább abban az értelemben tudom előmozdítani, ahogyan egy családban az édesapa és édesanya minden gyermekének azt adja, amire éppen neki szüksége van. Ez nem pusztán valami méricskélt igazságossági elvet követ, hanem azt, ami a személy számára a legfontosabb. Erre próbálok törekedni, munkatársaim ebben segítenek. Meggyőződésem, hogy a közjónak mind a társadalmi, mind a személyes kapcsolatok, mind pedig az egyéni döntések síkján nagyobb jelentősége van, mint ahogy ez társadalmunkban sok esetben a siker, az elfogadottság, gazdasági érdek vagy éppen politikai érdek alapján megnyilvánul.

– Miért tartotta fontosnak, hogy egyházi működtetésbe vegyen intézményeket? Mi az, amiben az egyházi iskola többet vagy mást adhat az egyén formálásában?

– Az a meggyőződés vezet engem a nevelésben, hogy az ember végső kérdéseire adott válasz lényegileg befolyásolja az egyén döntését, felelősségvállalását a társadalomban vagy egy közösségben. Így amikor egy felnőtt ember, egy szülő vallási meggyőződéssel éli az életét, ennek megfelelő erkölcsi szabályokat követ, természetes dolog, hogy ezt az értékrendet a gyermeke számára is szeretné biztosítani. Erre egyébként Magyarország alkotmánya lehetőséget biztosít, az ember méltóságának megfelelően. Szükséges biztosítanom a szülők azon jogának a megvalósulását, miszerint a gyermekeiket vallásos, felekezeti iskolába járathassák. Általában a kérdés valóban így fogalmazódik meg, hogy „mitől ad többet egy katolikus iskola egy állami fenntartású iskolánál?” Én ezt a megfogalmazást nem gondolom hasznosnak, mert egy ki nem mondott szembeállítást fogalmaz meg. De nem szembenállásról van szó, hiszen azok a pedagógusok, iskolák, óvodák, akik gyermekek nevelésére vállalkoznak, nyilvánvalóan alapvetően az embert próbálják nevelni. Az ember értékeit, a közösség, a társadalom értékeit alakítják, és abszolút jövőbe tekintenek. Éppen ezért értékelni kell minden pedagógus munkáját. Amiért mégis úgy gondoljuk, hogy a neveléshez az egyházi oktatási intézmények hozzáadhatnak, azok azon elvek, amelyek a keresztény antropológiából, a keresztény emberképből, a teremtményi mivoltból, az ő hivatásából, az Istenre irányultságából indulnak ki. Ez összefügg azzal, ami az ember végső kérdésére irányul. Ezért szükségesnek látjuk, hogy ha az ember fölfedezi a saját hivatását, akkor ebben az összes tudomány, a világ megismerése, a részterületek, a kultúra és annak minden területe szükséges, hogy ennek a végső integráló válasznak a fényében szülessen meg és rendeződjön. A katolikus oktatási intézmény ezt a kultúrát, mégpedig egyetemes kultúrát teremtő lehetőséget kínálja fel úgy, hogy mindig szem előtt tartja az ember végső célját, Istenre irányultságát. Úgy gondolom, hogy erre nagyon nagy szüksége van minden társadalomnak, szűkebb és tágabb értelemben egyaránt. Azért, hogy akik a társadalmat alkotják, egy közösséget alkotnak, abszolút stabilan és a végső célra tekintve tudjanak cselekedni. Régi mondás, de érvényes ma is, miszerint: „Tedd, amit teszel, és nézd a dolgok végét”. Tehát mindig a végső igen fogja meghatározni a mindennapi cselekvésemet, így a katolikus oktatási intézmények is ezt hivatottak szolgálni.

– Az „ép testben ép lélek” elvet követi azzal, hogy rendszeresen sportol. Van-e ideje erre számtalan teendője mellett?

– Törekszem rá, hogy legyen. Hála Istennek rendszeresen tudom ezt végezni. Számomra a sportot, azon túl, hogy élményt jelent – mégpedig egy időtlenségnek az élményét, a lét örömét –, természetesen az egészség megőrzése érdekében is fontosnak gondolom. Bár a kettő között nagyon nagy a kapcsolat, mégis van különbség. Sokszor a pusztán kötelességből végzett sport nem éri el ugyanazt az eredményt, mint amikor a felszabadultság örömével tudom ezt tenni. A sportolásban megjelenik a lét öröme, az egészség megőrzése, de megjelenik egy olyan fajta tisztelete is a testnek, egy olyan természetes testkultusz, ami nem billen el sem egyik, sem másik irányba.

– Vannak-e kedvenc helyei Pécsett és Baranyában?

– Számos, csak néhányat szeretnék kiemelni. Leginkább azokat, amiket ha kiemelek, senki nem fog megsértődni. Vannak a népszerűbb, de számomra kedvessé vált helyek. Pécsett a Mecsek hegyei vagy a Szent Jakab-hegy, a kolostorral. De ugyanígy örömmel tudok tekinteni a Keleti-Mecsekre, a Zengő és környékére, vagy Máriagyűdre. Számomra azok a kedves helyek, ahonnan távolság nyílik, távlatok nyílnak. De ezzel együtt nagy örömmel tekintek azokra a kis, zárt völgyekre is, ahol egy-egy tó vagy rét nyílik meg. Ott az intimitás emelkedik ki. Kiemelt hely természetesen Püspökszentlászló, ahol papnövendék koromban nagyon sokat megfordultam, és számomra egy lelki bázis, lelki centrum. De remélem, mások számára is, akik oda érkeznek.

Ötkor kel, fut, tornázik, és sokszor kell utaznia is

A legtöbb ember számára bizonyára ismeretlen, hogyan is éli mindennapjait egy püspök. Erről is kérdeztük dr. Udvardy Györgyöt:

– Hétköznapokon öt órakor kelek, azért, hogy a csendes, nyugalmas időszakot a Jóistennek tudjam adni. Reggel szoktam beiktatni egy tornát mindennap, mert ez szükséges. Ekkor van mód az imádságra, az elmélkedésre vagy éppen a napi liturgikus eseményekre való készületre. Ezt követően munkatársaimmal 8 órakor kezdem a munkát, és általában tárgyalásokkal, egyeztetésekkel, munkatársaimmal való találkozással telnek a napok. Több országos feladatból adódóan sokszor el kell utaznom itthonról. Ez többletfeladatot jelent rám, illetve a munkatársakra nézve is. Általában este hatig, ha liturgikus tevékenység van, akkor tovább tart egy nap. Szűk munkatársi csapattal, paptestvérekkel együtt vacsorázom, majd az estét ki-ki nyugalomban, egyedül tölti. Ez jó alkalom a reflektálásra, hálaadásra és a tervezésre is. A hétvége legtöbbször a plébániák látogatásával, három, néha négy liturgikus eseménnyel telik, s ide tudom beiktatni a futásokat is.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!