Újabb megsegített adósok

Bővül az árfolyamrögzítésre jogosultak köre: érvényes lesz minden olyan devizahitelre, amely jelzálog alapú, vagyis a több milliós pénzfelvétel fedezeteként valamilyen ingatlant tüntettek fel a szerződésben. A devizahiteles gépjárművásárlások viszont nem tartoznak ebbe a körbe (bankárok szerint soha nem is fognak, mert a kocsiknál megtörténhet, hogy pár év alatt olyan mértékben lecsökken az értékük, hogy már kevesebbet adnak értük a használtpiacon, mint a visszalévő hiteltartozás). Mindemellett óvatos becslések szerint így is legalább 100 ezer háztartást érint a kiterjesztés. Megkérdeztük a bankokat, hogy mennyire készültek fel egy várható ügyintézési rohamra, de azt a választ kaptuk, eddig heti négy-öt szerződésmódosítás történt, ha ez valamelyest megnő, az bőven belefér a normál ügymenetbe. A Pécsi Közjegyzői Kamara elnöke, dr. Szili Zoltán pedig arról számolt be, hogy nem kell aggódni a hosszú közjegyzői előjegyzési idő miatt sem (kihagyhatatlan a közjegyző, mert az árfolyamrögzítés kezdetét a törvény ahhoz köti, amikor az ügyfél a közjegyzői okiratban elismert tartozásnyilatkozátát átadja a banknak), kb. két hét várakozással zajlik az ügyintézés, a költségeit pedig a pénzintézet állja.

A pénzügyi szakemberek kiemelték, az árfolyamrögzítés valójában öt éven át, 2017-ig ad lehetőséget a rögzített értéken történő tartozástörlesztésre, majd visszaáll a régi rend, amikortól az öt év tőkerészre jutó árfolyamkülönbözete is növeli a részleteket, erre tehát érdemes felkészülni, tartalékolni. Másrészt szigorúak a részletfizetési követelmények, aki 90 napot meghaladó tartozást halmoz fel, annak azonnal a valós árfolyamon kell továbbfizetnie.

Bankos csapda a hitelszerződésekben

Az ügyvédek egy újabb csapdát fedeztek fel több bank devizahitel-szerződésében. Néhány pénzintézet ugyanis kiköti az alapszerződésben, hogyha perre kerülne sor, akkor azt nem a helyi bíróságoknál, hanem kizárólag a pénz- és tőkepiaci állandó választott bíróságnál lehet lefolytatni. Ez igen kemény feltétel, amit a pénzt felvevő úgy ír alá, hogy fogalma sincs, mibe ment bele. Ennek akkora költsége van (fizetni kell a bírók tiszteletdíját, a technikai és szervezési költségeket stb.), hogy amint szembesül vele a hiteleivel küszködő magánszemély, rögtön eláll a pereskedéstől.

A kiadás 180 ezer forintról indul, és a perelt összeg másfélmillió forint fölötti részének további 10 százalékát kérik el, emellett a per tárgyát képező összeg 1 százalékát illetékként kell fizetni, és nincs mód arra sem, hogy utólagos költségfizetést kérjen az érintett személy.

A Kúria álláspontja a magánperekről

A Kúria (az egykori Legfelsőbb Bíróság) a napokban egy devizahiteles kontra bank ügyben olyan állásfoglalást adott ki, mely több általános kérdésre is választ ad, s ez nem kifejezetten kedvez a devizahiteleseknek. Kijelentik, hogy nem kell a banknak beírni a szerződésbe, miként alakul a svájci frank árfolyama a hitel lejártáig, és ezt nem kell beleszámítani a THM-be sem. Másrészt ha a bankok a kamat mellett díjakat és költségeket is felszámítanak, vagy egyoldalúan módosítják a szerződést, az önmagában még nem támadható cselekmény. A banknak lehetősége van az egyoldalú szerződésmódosításra, de csak akkor, ha a szerződés külön pontban meghatározza azokat a feltételeket, amikor változtathat. A nagy fordulatot a Kúria őszre várható iránymutatása hozhatja, amikor kimondják, hogy kinek kell állnia (bank vagy ügyfél) a kockázatokat.