Uránváros első háza: lőtér és reptér között, a pusztaság közepén

– Hogy milyen volt ez a hely 1956-ban? Nos, egyszerre épült itt három ház, és ez volt az első, ami elkészült – mondja az itt élő Soó László.

Kiderült az is, hogy 1956. október 23-án lett volna a hivatalos átadó, de a politikai események miatt csúszott a költözés. Ő 11 éves kisrácként érkezett ide a szüleivel 1957 januárjában, miután az édesapja átjelentkezett dolgozni a szenesektől az uránbányába, s ezért kaptak lakáskiutalást. A postacím pedig így szólt: Pécs-Reptér „K” jelű utcasor. Az ingatlannak két hatalmas erkélye volt, s amit látni lehetett: az egyik irányban a reptér maradványai, a focipályánál pedig a tüzérállások nyomai sorakoztak, mert korábban itt volt a honvédség gyakorlótere.

– A legnehezebb az volt, hogy innen a Petőfi utcába gyalog jártunk suliba egy éven át, majd szerencsére megnyílt az iskola a Szigeti úton is. Amikor öt év múlva elköltöztünk innen, akkor viszont már a mai nevén, Hajnóczynak hívták az utcát – tudtuk meg Soó Lászlótól.

És hogy mit jelentett akkoriban az összkomfort? – erre a kérdésre Banó István és felesége válaszolt, akik fiatal párként az elsők között, 1956 végén költöztek be a ház első emeletére. „A nagyszobában volt egy beépített hatalmas cserépkályha, mely átnyúlt a kisszobába és azt is fűtötte. A hálózaton pedig hideg víz érkezett, amit fatüzelésű bojlerrel lehetett felmelegíteni. Tizennégy évet éltünk itt, és döntően fiatal uránbányászok voltak a lakótársaink, sok kicsi gyerekekkel” – emlékeztek vissza.

Banó István még hozzátette, hogy az urános vállalat anyagosztályán volt szállítási főnök, és reggelente innen vitték busszal munkába. A felesége pedig arra emlékszik, hogy kis felvonulási épületben lehetett a napi dolgokat megvásárolni. Mindemellett olyannyira szerették ezt a helyet, hogy az 1970-es elköltözésük után még évek múlva is visszajártak megnézni a régi otthont.

Uránváros tervezője és a fejlesztések

Az emléktábla-avatón Hoppál Péter államtitkár arról számolt be, hogy az elmúlt 60 év legnagyobb fejlesztése következik a városrészben. Decsi István, Pécs alpolgármestere hozzátette, hogy iskolákat újítanak fel, kerékpárutat hoznak létre és az uránvárosi piac környéke is megváltozik, a beruházások értéke pedig milliárdos nagyságrendű. Érdemes szót ejteni Dénesi Ödön építészről is, aki a városrészt tervezte, és akiről ugyancsak megemlékeznek emléktáblán. Uránváros szellemi megalkotója. Kárpátalján született 1921-ben, Budapesten végezte 1951-ben egyetemi tanulmányait, s Pécsen kapta meg élete fő művét, Uránváros megtervezését. Pécs általános rendezési tervét is elkészítette, majd többek között Kertváros, valamint Kaposvár és Komló városrészeit álmodta meg.