Védjegyet kaphatnak a megye kincsei is

Az Országgyűlés február közepén, vagyis a napokban tárgyalja a hungaricumokról szóló törvénytervezetet. Az alaptörvényben foglaltak szerint ugyanis: „A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.”

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Nemzetiségi értékekkel is lehet pályázni a hungaricum címre. Ilyen lehet a geresdlaki gőzgombóc is (fotó: Laufer L.)
[/caption]

Ezért a kormány úgy véli, szükség van egy, a magyar nemzeti értékekről szóló törvényre, amelyen keresztül megvalósul a hungaricumok körének meghatározása, azok felkutatása, dokumentálása, rendszerezése, népszerűsítése és ápolása.

A nemzeti kincsek adatainak nyilvántartása a Hungaricumok Gyűjteményében történik. Az ebben szereplő termékek, eljárások, készítési módok, sportelemek és szolgáltatások széles körben történő megismertetésének elősegítése, színvonaluk és minőségük folyamatos fenntartása érdekében hungaricum-tanúsító védjegyet vezetnek be.

----------------------------------------------------------------------------
Szavazzon a középső hasábban! Ön szerint mi lehetne baranyai hungaricum?
----------------------------------------------------------------------------

A pécsiek a pécsi kesztyűt, a Zsolnay-kerámiát, az eozint és a cirfandlit, a komlóiak az újtelepi bányászkolóniát, Mohács a busójárást és halászlét látná szívesen a nemzeti kincsek között. Akadnak azonban települések, ahol egyelőre még a kérdést sem vetették fel.

A nemzeti érték felvételét a települési, tájegységi vagy megyei értéktárba, valamint a Magyar Értéktárba bárki kezdeményezheti, de a piramiselv alapján a települési és megyei önkormányzatok helyi szinten maguk is összeállíthatják a nemzeti értékek gyűjteményét.

Vannak önkormányzatok, amelyek már neki is láttak a feladatnak: Komlón, Mohácson és Bólyban például lassan kialakul a teljes lista. Pécsett viszont még csak a folyamat közepén tartanak, és akadnak olyan települések is, amelyek nem is hallottak a hungaricumok települési szintű összeállításáról. Székely Szilárd, Sásd polgármestere például lapunk kérdésére elmondta, még nem volt idejük a kérdéssel foglalkozni, eddig ugyanis a város idei évi költségvetését tárgyalták.

Plakátokon is népszerűsítenék a helyi értékeket

Bár a megyeszékhely önkormányzatán egyelőre nincs teljes lista a pécsi értékekről, a nemzeti értéktárba szintén biztosan javasolni fogják a pécsi kesztyűt, a Zsolnay-kerámiát és a megyeszékhely zászlósborát, a cirfandlit is. A lakosság részéről emellett érkezett javaslat az eozinra, a helyben gyártott Szalon sörre, illetve a Sopianae cigarettára is. Komlón, Baranya második legnagyobb városában egy civilekből álló, szerteágazó érdeklődésű, ennél fogva széles látókörű csoport feladata lenne az úgynevezett „komloicumok” felkutatása és megfogalmazása.

A kiválasztást követően kiadványokon, vagy akár a városban elhelyezett táblákon mutatnák be a lakosságnak a nyerteseket – bizonyítva, hogy a komlóiaknak is van mivel büszkélkedniük. A felmerülő helyi sajátosságok közé várhatóan bekerül a „Jó szerencsét!” köszöntés, az egyedülálló újtelepi bányászkolónia, de Sikonda mikroklímája is jó eséllyel pályázik a „komloicumok” sorába.

Minden településen büszkék lehetnek valamire

A regionális vagy országos szintű hungarikumok közé nem csak kulturális értékek, ételek, italok, tárgyak kerülhetnek, hanem állatok, találmányok vagy éppen eljárások is. Így ott lehet a geresdlaki gőzgombóc, a palotabozsoki rétes, a sombereki stifolder, a harkányi gyógyvíz, a kórósi kazettás mennyezetű kistemplom, egy ormánsági talpasház, vagy akár a villánykövesdi pincesor is. Szekó József mohácsi polgármester a busójárást, a híres fekete kerámiát, valamint a mohácsi halászlét látná szívesen a hungaricumok között. A valójában sokac eredetű busójárás már a nemzet szellemi örökségének része lett, és az UNESCO is felvette a listájára.

Bólyban a svábok Emmausz-járása is a magyar kulturális örökség része, de szeretnék, ha a szokás a hungaricum címet is elnyerné. Bár várhatóan minden település örülne, ha a magáénak tudhatna egy hungaricumot, a cím eléréséhez át kell jutni a megyei rostán, majd az országos testület előtt is meg kell felelniük.

A baranyai napilapra ITT fizethet elő!