Közélet

2008.07.04. 20:36

Vihart kavartak Papp Lajos szavai

Az egyetemi megszorító intézkedések és sok egyéb miatt lázad dr. Papp Lajos szívsebész profeszszor. Szerinte a várakozási idők elnyújtása rontja a betegek életesélyeit. Pénteken az egyetemi vezetők sajtótájékoztató keretében igyekeztek cáfolni kijelentéseit.

Kozma Ferenc (Dunántúli Napló)

A véleménynyilvánítási szabadságát a nyugdíjazástól váró Papp Lajos sok mindent szeretne elmondani, de nem sajtótájékoztató keretében. A márciusban a hatvanadik életévét betöltött szívsebész professzor 65 éves koráig maradhatna az intézet élén, de ő inkább a távozást választotta, mivel nem ért egyet az egyetemen zajló folyamatokkal. Döntésével és a Dunántúli Naplóban megjelent interjújával nagy vihart kavart, bár tények és ellentmondások sokaságát hallgatta el, a belső egyetemi szabályzatra hivatkozva.

Gábriel Róbert rektor, dr. Tóth Kálmán, az Orvostudományi és Egészségtudományi Koordinációs Központ elnöke, Dr. Kollár Lajos, a Klinikai Központ főigazgatója és dr. Németh Péter orvoskari dékán ültek az asztal másik oldalán azon a sajtótájékoztatón, amit „Papp Lajos eddigi nyilatkozataival kapcsolatban” hirdettek meg a rektori tanácsteremben.

Dunántúli Napló írása nyomán írásos sajtóanyagot is kiosztottak „Nincs veszélyben a Szívklinika” címmel, amelyben megfogalmazták többek között, hogy az „abszolút egyoldalú interjú félrevezeti a közvéleményt”.

Idézzünk belőle: „Elismerjük, hogy szakmailag magas szintű gárda dolgozik a Szívklinikán, de ez nem egyedülálló a Pécsi Tudományegyetem klinikai rendszerében. Szintúgy érvényes az is, hogy minden klinikán egyformán kezelünk minden beteget. A betegek bármilyen megkülönböztetés nélkül, egyenlő eséllyel jutnak a gyógyulás lehetőségéhez.” Felemlítette a sajtóanyag Papp Lajosnak egy mondatát, jelesül, hogy „Kétszáz kollégám nézte egymást, miközben haltak meg emberek, és néhány félholtat tudtunk csak felvenni”.

„Ezt sem a betegforgalmi adatok, sem a halálozási statisztikák (?) nem támasztják alá – fogalmaz a közlemény. – Ha viszont mégis igaz volna, akkor viszont nem teljesítették volna ellátási kötelezettségüket, hiszen az akut eseteket pénzügyi megfontolások nélkül el kell látni. Csak a tervezhető, halasztható, a beteg állapotát nem veszélyeztető beavatkozásokat állította le átmenetileg, két hétre a klinikai főigazgató.”

Végül még egy idézet: „ A Pécsi Tudományegyetem Média Kódexe szabályozza a nyilatkozattételi rendet. Ennek értelmében minden egyetemi polgár a Szervezeti és Működési Szabályzatban rögzített hatáskörében, a saját szervezetéről természetesen szabadon nyilatkozhat. Megfogalmaz a szabályzat olyan eseteket is, ahol a felettes engedélye szükséges – de még az egyetem egyetlen olyan kérvényt sem utasított el, amelyben dr. Papp Lajos sajtónyilatkozathoz kért volna hozzájárulást”.

Jegyezzük meg, hogy Gábriel Róbert rektor Papp Lajosra utalva szóban is kijelentette: „senkinek sem tiltottuk meg, hogy nyilatkozzon”. Majd elmondta, hogy az egyetem vezetése tisztában van azzal, hogy a nagyhírű szívgyógyászati klinika gépei és berendezései közel tíz éve működnek és valóban leamortizálódtak. „Van elképzelés arra is, hogyan kellene a fejlesztéseket végrehajtani, de a hiányzó milliárdokat nem könnyű előteremteni” – jegyezte meg. A rektor különféle pályázatokban reménykedik, hiszen több intézet küzd hasonló gondokkal.

Megfogalmazta: „Az egyetemi klinikákon folyó gyógyítás folyamatos vesszőfutása az utóbbi évekre vezethető vissza. A volumenkorlátozás, majd az azt követő ágyszámleépítés számukra minket érzékenyen érintő finanszírozáscsökkenéssel járt. Ennek ellenére a rektorrá választásom után a múlt évben már kijelentettem, és ezt tartani is fogom, hogy az orvosképzést és a gyógyítást továbbra is kiemelten kezeljük az egyetemen. Hiszen mindkettő jelentős presztízst hoz a Pécsi Tudományegyetemnek.”

Dr. Kollár Lajos a műtéti korlátozásokról megjegyezte, nem könnyű döntésekről van szó, hiszen olykor a klinikák működését illetően borotvaélen kell táncolniuk, hiszen azon igyekeznek, hogy a betegek érdeke ne sérüljön, ám eközben a financiális kereteket is be kell tartani. Kimondta: a beteg biztonsága nem sérülhet egyetlen gyógyító intézményben sem, ám megjegyezte, mivel a szívcentrum a legnagyobb költségvetésű klinika az egyetemen, 3,3 milliárdos évi költségvetéssel dolgozik, így természetes, hogy a pénzügyi gazdálkodását megkettőzött figyelemmel kísérik, mivel gazdaságtalan működése nyomán „az összes klinikum bedőlne”. S bár a szívsebészet önmagában valóban nem veszteséges, a haemodinamikai részlegük havi 20-20 milliós veszteséget termelt.

Kollár Lajos főigazgató elmondta még, jó esélyeket lát arra, hogy a Pécsi Tudományegyetem központi konszolidációban részesüljön. Tegyük hozzá, erre nagy szükség volna, hiszen az összegyetemi négymilliárdos adósság olykor kezelhetetlen. Jellemző a helyzetre, amit dr. Németh Péter említett, hogy a klinikumok számára a különböző karok a saját költségvetésükből összességében félmilliárd forintról lemondtak. Ami ugyan nem kimondottan törvényes, ám a betegellátás esetünkben ennél előrébb való.

A gyógyítást akadályozó takarékosság

Dr. Papp Lajos a pécsi szívgyógyászati klinika vezetője a sajtóhoz kijuttatott levelében, majd pedig egy, a világhálóra is kitett hangfelvételen súlyos vádakkal illette a Pécsi Tudományegyetem vezetőit, élükön a rektorral. Mint az kiderült, az egyetem takarékossági lépései a klinika gyógyító munkáját akadályozzák, s a professzor nem akar asszisztálni a folyamatokhoz. Lapunknak adott tegnapi interjújában ismételten leszögezte, hogy nyugdíjazása után fogja a kártyáit kiteríteni, hiszen három olyan SZMSZ is gátolja a szabad szólását, amit ugyan elítél – hiszen alkotmányellenesek –, de betart. Mondván, nem óhajt törvényen kívüli betyárként hadakozni. Mindenesetre a professzor leszögezte: cáfolja azt a híresztelést, miszerint az egyetem négymilliárdra duzzadt adósságállományának egyik okozója és napjainkban is adósságtermelője a szívcentrum volna. Kijelentette: a szívgyógyászati klinika már régen visszafizette munkájával az építése következtében keletkezett adósságát, amit egyébként a Horn-kormány óta minden ígéret ellenére nem biztosítottak számukra. De nem csak erről, nemcsak a leállított műtétekről van szó. Kimondta, hogy a nemzetközi hírű intézet berendezései, gépei, műszerei az indulás óta nem cserélődtek, s mára teljesen amortizálódtak. Így mintegy 2,5 milliárd forintnyi hiányzik ahhoz, hogy a gyógyítás feltételei ne romoljanak. Az egyetemi vezetés kötelezettsége lett volna segíteni a fejlesztéseket, de nemhogy pénzt, erkölcsi támogatást sem kaptak a rektorváltás óta.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!