Kultúra

2009.04.30. 19:26

Világörökség: üzenet az ókeresztény temetőben

Amikor a pécsi ókeresztény síremlékekről van szó, századokban és kultúrákban kell gondolkodnunk. A városnak nemzetközi hírnevet és elismerést szülő emlékek mögött ott vannak a rómaiak, az első keresztények, s ott van a középkor is.

Mészáros Attila

Egy tavaly őszi felmérés szerint a pécsieknek még ötöde sem ismeri. Pedig páratlan, különleges kulturális és építészeti emlékünk. Páratlan annyiban, hogy bár ókeresztény emlékek Észak-Itáliában, Dalmáciában is vannak, ezeket azonban, szemben a pécsiekkel és a Balkán-félsziget belsejében feltártakkal, nem díszítették falfestményekkel.

A 2000-ben világörökségi rangra emelt pécsi sírkamrák Bozóky Anita, a Pécs/Sopianae Örökség Nonprofit Kft. ügyvezetője szerint életörömöt – az egyik, az úgynevezett 192. számú sírban találták például azt a vésett díszítésű üvegpoharat, melynek görög felirata: „Igyál, mindig szépen (jól) fogsz élni!” – és harmóniát közvetítenek.

A falfestmények színeire, az építtetők teljességre törekvésére – a 7-es szám szimbolikája, a kör megjelenítése – utal. Mondhatnánk tehát azt is, hogy a pécsi ókeresztény temető az életigenlésről is vall, s a Kft.-nek egyik törekvése éppen ez: megőrizve szakrális rangjukat, a sírkamrákat a pécsiek és a vendégeik „használatába” adni, azaz mindennapjaink szerves részéve, átélhetővé tenni.

A hajdani római várostól – Sopianae – északra a domboldalon alakították ki a temetőt, ahol a 4. században sorban emelték a sírépítményeket, föld felett az emléképület, föld alatt a sírkamra. Vannak közöttük téglalap, félkör, nyolcszögletű, egy vagy több apszissal záródóak. A talán két legismertebb a dóm nyugati oldalán található három-, illetve a közelmúltban helyreállított és idegenforgalmi nevezetességgé kiépített hétkaréjos temetőkápolna. Az előbbi a cella trichora, az utóbbi a cella septichora. A festett síremlékek közül a legnevezetesebbek a Péter-Pál sírkamra, az Ókeresztény mauzóleum, a Korsós sírkamra, illetve az Apáca utcában feltárt kettős sír. Időben közel három évszázad alatt találták meg ezeket.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Az utóbbi hónapokban számos sikeres kulturális és művészeti program helyszíne volt és lesz is a Cella Septichora (Kocsis Zoltán estje)
[/caption]

Nem tudjuk, kik voltak azok, akiknek emlékére, s akik építették ezeket a síremlékeket. Nem csak az idő távlata akadályozza a tisztánlátást, hanem az is, hogy a középkorban természetesen rombolták, feltörték, vagy éppen lakásként is használták az építményeket. Bozóky Anita azonban elmondja, a festett sírkamrák medalionjai, arcképei okot adnak a találgatásra, mert lehetnek akár az eltemetettek, de akár apostolok portréi is.

Mondanám, talán – a szakembereknek persze fontos – nem is ez a lényeg. A Mont Blanc jut eszembe, az európai hegyek királya: a franciák nagyon nagy része nemzeti kötelezettségének érzi, hogy minél többször meglátogassa fenséges fehérségét. Nekünk, pécsieknek a város története és műemléki, kulturális értékei között a legmagasabb pont kétségtelenül a Világörökség ókeresztény síremlékei. Ez így leírva – s talán még a mostanában készülő, színvonalasra tervezett leporellókat, ismertetőket is olvasva – elméletinek tűnik, ám ez az érzés egy csapásra megváltozik a személyes ottlétkor. Felélednek a kövek, megmozdulnak a festmények, beszédessé válnak az idők során föld alá kényszerült, majd ismét látogathatóvá tett építmények. És még valami, amire Bozóky Anita felhívja a figyelmem: a cella septichorát építésekor nem fejezték be. Vagyis nem volt felszentelt építmény. Így sem szakrális, sem kultikus, sem kegyeleti szempontból nem kifogásolható, hogy az EKF egyházi felvezető évében a Septem Artes Liberales, a hét szabadművészet jegyében színvonalas rendezvénysorozat helyszíne legyen.

A kft. ebben az évben a megyétől 2, a várostól 55 millió forintot kap a működtetésre. Háromszorosa kellene. Kormányzati támogatás egy fillér sincs. Hogy ebből a kábult állapotból a pénzügyi forrásokat feléleszszük, rajtunk, pécsieken is múlik. Mert súlya van e becses értékünk iránt érzett megbecsülésnek, érdeklődésnek, szeretetnek is.

A találkozóhely egyedülálló sírépítészeti emlékei

„A pécsi festett sírkamrák arról tanúskodnak, hogy a római kori Sopianae csakúgy, mint az egész Dél-Pannónia

az itáliai és balkáni kulturális hatások egy fő találkozóhelyéül szolgált... ...Sopianaeban ez a két hatás egyedülálló sírépítészeti elemeket hozott létre, melyeket 2000-ben az UNESCO Világörökség listájára is felvettek. Bár nincsenek adataink arra vonatkozóan, hogy az egyes sírkamrák építését ki rendelte meg, lehetséges, hogy a falfestmények összefüggésben állnak a Damasus pápa (366–384) és Szent Ambrus (374–397) milánói püspök által nagy propagandával támogatott szentkultusszal, mindenekelőtt a Péter-Pál sírkamrában látható, Rómát védelmező apostolok tiszteletével.

A 382. évi római zsinaton... ...határozat született a híveket lelkesítő mártírkultusz terjesztésére. Ez segítette az ariánus eretnekséggel szembeni harcot is. Lehetséges, hogy ennek a programnak az emlékei a pécsi sírkamrák.”

(A pécsi egyházmegye ezer éve Szerk.: Sümegi József, Pécs, 2008)

A kereszténység diadala

Diocletianus római császár (Kr. u. 284–305) kegyetlen módon üldözte a keresztényeket, mindenkitől az állami istenek tiszteletét követelve meg. Két évvel az üldözést elrendelő ediktuma után lemondott. Utóda, Constantinus (306–337) 313-ban adta ki a milánói ediktumot, melyben

a keresztényeknek vallásszabadságot biztosított. Csaknem 70 évvel később Theodosius császár rendelte el, hogy a birodalom minden alattvalója szent Péter hitét köteles követni. A katolikus kereszténység ekkortól lett hivatalosan államvallássá.

Szent Jeromos említi

Kr. u. 400 körül Szent Jeromos említi egyik írásában, hogy Pannóniában sok keresztény közösség működik. Püspöke volt akkor már Poetoviónak, Sisciának, Sirmiumnak, Mursának. A két északi tartományban (Valeria, Pannonia Prima) csak Savaria és Scarbantia (Szombathely, Sopron) keresztényeiről tudunk. Annak írásos nyoma, hogy Sopianaeban is működött volna püspök, nincsen, ám azokban a városokban, ahol a 4. században nagyobb keresztény közösségek voltak, megalakultak a püspökségek, így ez Sopianae esetében is valószínű.

az itáliai és balkáni kulturális hatások egy fő találkozóhelyéül szolgált... ...Sopianaeban ez a két hatás egyedülálló sírépítészeti elemeket hozott létre, melyeket 2000-ben az UNESCO Világörökség listájára is felvettek. Bár nincsenek adataink arra vonatkozóan, hogy az egyes sírkamrák építését ki rendelte meg, lehetséges, hogy a falfestmények összefüggésben állnak a Damasus pápa (366–384) és Szent Ambrus (374–397) milánói püspök által nagy propagandával támogatott szentkultusszal, mindenekelőtt a Péter-Pál sírkamrában látható, Rómát védelmező apostolok tiszteletével.

A 382. évi római zsinaton... ...határozat született a híveket lelkesítő mártírkultusz terjesztésére. Ez segítette az ariánus eretnekséggel szembeni harcot is. Lehetséges, hogy ennek a programnak az emlékei a pécsi sírkamrák.”

(A pécsi egyházmegye ezer éve Szerk.: Sümegi József, Pécs, 2008) A kereszténység diadala Diocletianus római császár (Kr. u. 284–305) kegyetlen módon üldözte a keresztényeket, mindenkitől az állami istenek tiszteletét követelve meg. Két évvel az üldözést elrendelő ediktuma után lemondott. Utóda, Constantinus (306–337) 313-ban adta ki a milánói ediktumot, melyben

a keresztényeknek vallásszabadságot biztosított. Csaknem 70 évvel később Theodosius császár rendelte el, hogy a birodalom minden alattvalója szent Péter hitét köteles követni. A katolikus kereszténység ekkortól lett hivatalosan államvallássá. Szent Jeromos említi Kr. u. 400 körül Szent Jeromos említi egyik írásában, hogy Pannóniában sok keresztény közösség működik. Püspöke volt akkor már Poetoviónak, Sisciának, Sirmiumnak, Mursának. A két északi tartományban (Valeria, Pannonia Prima) csak Savaria és Scarbantia (Szombathely, Sopron) keresztényeiről tudunk. Annak írásos nyoma, hogy Sopianaeban is működött volna püspök, nincsen, ám azokban a városokban, ahol a 4. században nagyobb keresztény közösségek voltak, megalakultak a püspökségek, így ez Sopianae esetében is valószínű. Az utóbbi hónapokban számos sikeres kulturális és művészeti program helyszíne volt és lesz is a Cella Septichora (Kocsis Zoltán estje) -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!