Borges-versek és elemzések Kierkegaardról az új Jelenkorban

A lírarovatban a világirodalom egyik kiemelkedő alakjának, az argentin Jorge Luis Borgesnek a költeményei olvashatók Horváth Viktor fordításában, valamint Lázáry René Sándor, Szabó T. Anna, Zalán Tibor, Orcsik Roland, Darányi Sándor, Fecske Csaba versei kaptak itt helyet.

A prózarovatot Krasznahorkai László Nine Dragons Crossing című elbeszélése nyitja, mely egy részeg botorkálást ír le Sanghaj utcáin, az éjszakai csúcsforgalomban. Térben és időben is igen változatos az e havi összeállítás, mert a következő mű az ugyancsak argentin Samanta Schweblin thriller hangulatú novellája A pusztán címmel, Kertes Gábor fordításában, majd a 17. századi Giambattista Basile meséit olvashatjuk Király Kinga Júlia tolmácsolásában. Itt jelenik meg mindezeken túl Lábass Endre Dickensről szóló írása is.

Az októberi szám különlegessége, hogy a XIX. század nagy dán egzisztencialista filozófusáról, Soren Aabye Kierkegaardról közöl összeállítást. Elsőként Nagy András a filozófus magyarországi hatástörténetéről értekezik, ezt követően Kierkegaard kortársainak visszaemlékezései Kövi Anita, Alfred Baeumler Hegelt és Kierkegaardot összehasonlító tanulmánya pedig V. Horváth Károly fordításában kapott helyet.

A kritikarovatban Thomka Beáta Krasznahorkai László Az utolsó farkas című könyvéről ír. Borbély Szilárd Kovács András Ferenc Sötét tus, néma tinta című kötetéről, Kálmán C. György Kiss Tibor Noé első regényéről, az Inkognitóról közöl bírálatot. Fekete Richárd Méhes Károlynak, a Dunántúli Napló újságírójának önéletrajzi regényét (Túl élő), Görföl Balázs Takáts József kritikagyűjteményét (Kritikus minták) recenzálja, Rudas Jutka a szlovén Mojca Kumerdej rövidprózáit (Fragma), Turi Márton pedig Vlagyimir Szorokin magyarul megjelent regényeit (Az opricsnyik egy napja; Cukor-Kreml) vizsgálja meg több oldalról is.