Emlékek a magyarok keresztes hadjáratából

A Magyar királyság fénykorában, a XIII. század elején II. András kisebb sereggel szentföldi útra indult, s az Antiochai hercegségben (a mai Szíria területén található) annyira megkedvelte a korabeli keresztes államok legnagyobb erődjét, a johanniták kezében lévő Margat várát, hogy fenntartásához örökös évjáradékot folyósított. A Szíriai Magyar Régészeti Misszió ebben a várban végez ásatásokat négy év óta, melyhez az elsők között nyújtott segítséget a Baranyai Múzeumigazgatóság. Azóta egyetemek, kutatóintézetek összefogásával sokat haladt a feltárás, többek között megtalálták a világ legnagyobb keresztes freskóciklusát, az erődöt pedig felterjesztették a világörökségi címre –  – számolt be tegnap az ásatásról a munkák irányítója, Major Balázs.

A baranyai közreműködésnek, valamint a kultúrfővárosi szerepünknek köszönhetően a Margat várban talált értékes leleteket most elsőként Magyarországon Pécsett mutatják be. Húsz rendkívüli műtárgy alkotja a Művészetek és Irodalom Házában csütörtökön megnyílt tárlat gerincét (cserépedények, fegyvermaradványok, a feltárás fotói, stb), melyek három hétig lesznek láthatók, aztán utaznak vissza Szíriába. A dokumentumokból pedig egy kisebb bemutató megy tovább az ország más helyszíneire.

Múltidéző kiegészítők

A Margat keresztes vár szíriai-magyar régészeti feltárásának anyagából Pécsre a legszebb leleteket hozták. Egy maketten például a vár teljes pompájában látható, a hozzátartozó középkori várossal. Itt a konyhai szemétdomboktól a temetőkig mindent átvizsgáltak, két évszázad iszlám és keresztény kultúrájának kölcsönhatását feltárva. A bemutató november 15-ig tekinthető meg, de közben kisérőprogramokat szerveznek: johannita harci bemutatót (november 6. du., Széchenyi tér) szakmai előadásokat, kézműves foglalkozásokat, rendhagyó történelemórákat.