Kultúra

2016.01.14. 15:37

Bagolyleltár, lepketérképezés a régióban, madarászat a határon túl

Felmérik a megyében a baglyok telelőhelyeit és a fészkelőállományt. A munkák főszervezőjét, Laczik Dénest a bagolyvilág baranyai érdekességeiről, a madárélet különlegességeiről kérdeztük.

Mészáros B. Endre (Dunántúli Napló)

– Szinte minden gyereket érdekelnek a madarak, de a többség csúzlival érdeklődik. Hogy lesz valaki igazi madarász?

– Ez csak a hobbim, valójában erdőmérnök vagyok. Már általános iskolásként sok mindent megfigyeltem a természetben, aztán 15 évesen megkaptam az első távcsövemet, és akkortól tagja vagyok a Magyar Madártani Egyesületnek is. Úgy gondolom, nem nehéz ebbe beleszeretni: odúkat készíteni, madarakat gyűrűzni, megfigyelni az életüket rengeteg élménnyel jár.

– Melyek a régió legféltettebb madarai?

– Például a kis héja, a kígyászölyv vagy a parlagi sas és a kerecsensólyom, utóbbiak eszmei értéke egymillió forint. Hozzátenném, hogy a fehér gólya és a templomtornyokban költő gyöngybagoly is fokozottan védett.

Mi a célja a bagolyleltárnak?

– Hogy pontosan megtudjuk, hol fészkelnek, mennyien vannak a térségben, és miként változik a számuk. Most úgy félezerre becsülhető a bagolylétszám, és negyven helyről tudunk, ahol előfordulnak.

– Melyek a térség legnagyobb „bagolylelőhelyei”?

– A pécsi köztemetőt említeném első helyen, ahol több mint negyven példány gyűlik össze télidőben. Emellett Mohács környékén a síkvidéken is szép számmal előfordulnak.

– Mi a legfőbb ellenségük?

– A közlekedés. Az utak mentén a kiszóródott eleségre összegyűlő rágcsálókat zsákmányolják a baglyok, így esnek áldozatul az autóknak.

– Igaz, hogy a határokon túl is követi a madarakat?

– Egy híján harminc országban voltam eddig madárlesen, sőt újabban a lepkéket is megfigyelem. Nem öncélú nézelődés ez, legutóbb Albániában és Görögországban jártam, a nálunk fészkelő fülemülesitke-állomány telelőterületét feltérképezni.

– Mi volt a legkülönlegesebb élménye?

– Alaszka, mert ott hihetetlenül szelídek a madarak, mivel igen ritkán találkoznak emberrel. Csak  egy tereptárgy voltunk a számukra, így a közelünkbe telepedtek, és a lábunk előtt eszegettek.

– Még egy kontinenseken átívelő kérdés: az útra kelő gólyák és fecskék ugyanarra a helyre igyekeznek Afrikában, és ugyanabba a faluba is jönnek vissza?

– Az biztos, hogy az itt hagyott fészküket újra felkeresik. Pontosan visszatalálnak, mert jól érzékelik a föld mágnesességét, másrészt madártávlatból látva a tájat jól tájékozódnak. A telelő területük évente változhat egy kicsit az időjárás és a táplálék függvényében.

– A természetbe viszi a munkája, hobbija. Marad ellenpólus?

– Kórusban énekelek évek óta, Pécsett az 1-es gyakorló általános iskola szülői kórusának, a Cantissimónak vagyok a tagja. Ugyanakkor a családdal is járjuk az erdei ösvényeket, hétesztendős ikerfiaimmal és földrajztanárnő feleségemmel gyakran nekivágunk nyolc-tíz kilométeres mecseki túráknak. Továbbá nagy barátai vagyunk a geoláda-játéknak. Ennek a lényege, hogy egy szép hely koordinátáit feltesszük a geocaching.hu netes oldalra, a helyszínen pedig elrejtünk egy dobozt, benne egy jelszóval. Aki megtalálja, egy élménnyel lesz gazdagabb.

Földrajzos család

Laczik Dénes 1972-ben született Karcagon. A szegedi Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskolában érettségizett, a soproni egyetemen 1996-ban végzett erdőmérnökként. A Nyírerdő Zrt.-nél kezdte a munkát, majd a Fertő-Hanság Nemzeti Parknál dolgozott, 2003-ban az Állami Erdészeti Szolgálat baranyai irodájához került, 2006-tól a Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság erdészeti referense. Felesége, dr. Sebe Krisztina biológia–földrajz szakon diplomázott, a PTE Földrajzi Intézet Földtan tanszékének tanára. Ikerfiaik, Keve és Zsombor hétesztendősek.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!