Kultúra

2016.04.11. 17:44

Közgazdász kultúrterepen

Vasarely-díjat kapott a Zsolnay-negyed üzemeltetési igazgatója, Komor István. A közgazdász az elmúlt harminc év során vezetett alkotótelepet, kitalálta és üzemelteti a Zsolnay Kulturális Negyedet, foglalkozott hetilap és rádió gazdasági ügyeivel, továbbá mindig aktív szerepet vállalt a képzőművészet eseményeinél.

Mészáros B. Endre (DN)

– Miként gabalyodik bele egy közgazdász ilyen szövevényesen a kultúrába?
– Téesznél, majd téglagyárban kezdtem a munkát, s teljesen véletlenül kerültem az akkor induló Siklósi Alkotótelephez. Ott viszont elvarázsolt a környezet és a légkör. Megcsodálhattam fantasztikus szobrok születését, sőt az is megtörtént, hogy magam is beszálltam a kivitelezésbe. Készítettem porcelán szalvétatartót, no ennek a színvonalával azért nemigen dicsekedhetek, ellenben Farkas Ádám recski emlékművének kifaragásakor magam is vésőt ragadtam, és ha nem is írtam át az alkotói folyamatot, de napokon át vízhólyagok nélkül álltam a küzdelmet.

– Az évtizedek során legendás művészekkel került kapcsolatba. Kiket említene közülük?
– Elsőként Schrammel Imrét, aki a Pécsi Nemzeti Színház jegypénztár fölötti domborművét készítette az alkotótelepen. Őt atyai jó barátomnak tekinthetem azóta is. De mondhatnám Bencsik Istvánt, Farkas Ádámot vagy Pál Zolit, sőt más művészeti ágak képviselőit is, mert az alkotóház írókat, muzsikusokat is vendégül látott.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] „Mindennap gyönyörűség a Zsolnay-negyedbe jönni dolgozni”
[/caption]

– Több kultúrterületen is megfordult gazdasági vezetőként. Melyik a szívének legkedvesebb vonal?
– A tárgyalkotó művészet, azon belül is a háromdimenziós alkotások, a szobrok és a kerámiamunkák.

– Ha pedig Vasarely-díj: volt közvetlen kapcsolata a festőművésszel?
– Még egyetemistaként egyszer megcsodáltuk a Ford Taunusát a Széchenyi téren. Unokájával, Pierre Vasarelyvel viszont sokkal szorosabb az ismeretség, a Pálos-templom előtti Vasarely-szobor felújítását például a közreműködésével menedzseltem. A díjat mindemellett elsősorban a Zsolnay-negyed projekt kidolgozásáért kaptam.

– Mondhatni összeforr az élete a Zsolnay-örökséggel.
– Az ezredforduló előtt lettem a Zsolnay Örökségkezelő Kht. ügyvezetője, s az volt a feladatom, hogy a gyári ingatlanokat ne hagyjam elveszni, találjak nekik új funkciót. Ennek az eredménye lett a Zsolnay-negyed, melynek a működését ma is irányítom. Mi eredetileg egy piaci alapú ingatlanfejlesztésben gondolkodtunk, aztán egy kulturális alapú valósult meg, de a végeredmény fantasztikus, minden nap gyönyörűség idejönni dolgozni. Másrészt a Siklósi Alkotótelepen fektettük le az egyetemi szintű művészeti oktatás alapjait, és külön öröm ennek a végeredményével nap mint nap összetalálkozni a negyedben.

– Hogyan lazít egy kultúrával foglalkozó közgazdász?
– Ügyvéd a feleségem, és van egy családi fordítóirodánk, oda is bedolgozom. Emellett kifejezetten hétköznapi hobbijaim vannak, szeretem a természetet, és hetente kétszer eljárok egy társasággal teniszezni.

Téglagyár és alkotótelep

Komor István 1956-ban született Szombathelyen. Zalaegerszegen érettségizett, a PTE-n szerzett közgazdászdiplomát 1979-ben. A Vasvári Tsz.-ben, majd a Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál kezdte a munkát, a Siklósi Alkotótelephez 1984-ben került, melynek 2004-ig volt az ügyvezető igazgatója. A ZSÖK Kht.-nek 1999-ben lett az ügyvezetője, három évig innovációs igazgató volt a Zsolnay Manufaktúrában, 2011-től a Zsolnay-negyed üzemeltetési igazgatója. Felesége dr. Cocora Beatrice jogász.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!