Kultúra

2016.05.01. 16:06

A történelem pénztárnoka

PÉCS A Baranyában talált római és Árpád-kori érem- és kincsleletekről a Múzeumgalériában tartott érdekfeszítő előadást a hétvégén Nagy Balázs régész-numizmata. A pénzek kapcsán évtizedes pontossággal villantak fel itt a térség jeles történelmi eseményei.

Mészáros B. Endre (Dunántúli Napló)

– Honnan kerülnek elő ilyen kincsek, és milyen szándékkal kerültek rejtekhelyre?

– A föld még ma is rengeteg muzeális értékkel bíró régészeti leletet rejteget magában, köztük szándékosan elrejtett kincseket is. Családok, személyek eldugott pénze kerül elő az esetek többségében, a mennyisége pedig mondjuk egy ökör árával egyenértékű. Tudni kell azt is, hogy egykor a föld mélye volt a legbiztosabb rejtek, de azért előfordult, hogy konyhai hulladéknak álcázva kemencén hagyott méretes csontba dugták el a fémpénzeket. Ha pedig mégis nagyobb tételt tüntettek el, akkor az korsóban került a földbe.

– Mit takar a „nagyobb tétel”?

– A múzeumi gyűjteményben található például az a török időkből való pénzlelet, melyhez hasonló méretű ebből a korszakból sehol nincs az egész kontinensen. A páratlan mennyiséget, 36 ezer ezüst denárt 1969-ben találtak két cserépkorsóban Mohácsnál, egy út alapozásakor. Az egycímletű aprópénz a mohácsi vész idejéből való, és olyan zsoldpénzről lehet szó, mely győztes csata esetén 198 gyalogos katona harci bérét jelentette volna.

– Melyik a legrégebbi baranyai éremkollekció?

– Az időszámítás előtti első századból való az a 800 kelta pénzérme, amit csaknem száz esztendeje találtak Dunaszekcső mellett.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] „Megnézem mindig a pénzérméket a régiségpiacon, de nem gyűjtöm tudatosan” (Fotó: Löffler Péter)
[/caption]

– Miben segít a régészetnek egy-egy ilyen lelet?

– A Cella Septichora feltárásakor 2005-ben például csupa külföldi veretű Árpád-kori pénz került elő egy csöves csontból. Ez a pénzkollekció egyértelműen azt igazolja, hogy nagymértékű marhatenyésztés zajlott itt akkoriban, és különböző olasz területről vásárolták fel az állatokat. Vagy egy másik példa: a tatárjárás menetét is kikövetkeztettük az elrejtett leletek sorából: tisztán látszik a pénzverések időpontjai alapján, hogy Székesfehérvár, Siófok, Somogyszil, Pécs, Erzsébet, Eszék volt a hazánkon átvezető útvonaluk.

– Meddig voltak forgalomképesek ezek a pénzek?

– Szinte mindig jócskán „túlélték” a készíttetőjüket: a legtöbbet 60-80 évig is használták.

– Sok érdekességről beszámolt a hétvégén az Árpád-kor előtti időkből. Folytatódik a későbbi történelmi korokat illetően is a leletértékelés?

– Május 7-én, ugyancsak a Múzeumgalériában jön a következő beszámolóm, ahol a Baranya megyéből előkerült, a „Hódoltság” korából származó érem- és kincsleletekről tartok ismertetőt.

– Civilben is nagy numizmata?

– Megnézem mindig a pénzérméket a régiségpiacon, de nem gyűjtöm tudatosan, mi több, úgy érzem, részemről etikátlan lenne ezzel magánúton foglalkozni. Mindemellett így is a szakmám a legfőbb hobbim: rengeteget járok várakba, templomokba, például a visegrádi királyi palota az egyik kedvencem. Emellett a sportnak is hódolok: sokat járok túrázni és horgászni.

Foci után váltott régészetre

Nagy Balázs 1984-ben született Pécsen. Kozármislenyben járt általános iskolába, a pécsváradi közbiztonsági gimnáziumban érettségizett. Focizott Kozármislenyben, Pécsváradon, a PTE-t testnevelés szakon kezdte, majd amikor elindult a PTE-n a régészet, az új szakon folytatta tanulmányait. 2011-ben diplomázott, de közben dolgozott a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálatnál, majd időszakos munkákkal a Janus Pannonius Múzeum is megbízta. 2014-től a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum numizmatikai – 40 ezer éremből álló – gyűjteményének kezelője. Párkapcsolatban él.

Címkék#Pécs

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a bama.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!