Alföldi Róbert: a támadások építik a társulatot

– Alföldi Róbert színészként és rendezőként három alkalommal járt eddig a POSZT-on, és két díjat vittek el. Most elégedett lenne, ha a Nemzeti három versenydarabja hasonló eredménnyel távozna?

– Összességében óriási dolog ide eljutni, így igazgatóként azt is fantasztikusnak tartom, hogy mi három előadással itt vagyunk. Ugyanakkor megragadom az alkalmat, és üzenem Márta Pistának, aki mindenütt kifejti, micsoda szörnyűség egy évadban egy teátrumból három játékot is beválogatni, hogy több darabunk is itt lehetne, mert nagyon erős évadot zártunk.

[caption id="" align="alignleft" width="334"] Alföldi Róbert a POSZT idejére kialakított színházi teraszon, a Pécsi Nemzeti művészbejárójánál (fotó: Löffler P.)
[/caption]

– Korábban a Nemzetiből csak egyetlen előadás, a Buborékok jutott el a POSZT-ra. Az volt a magyarázat, hogy a Nemzeti színpadtechnikája az oka, mert a bemutatók kivitelezhetetlenek Pécsett. Mi történt? Leálltak a gépek?

– Most is van olyan előadásunk, amit nem lehetne itt bemutatni. Azt gondolom, nagyon együtt van a csapat, és mint említettem, rásegítettek erre a külső tényezők is. Minden a Nemzetit, vagy a személyemet ért akció a legjobbat hozta ki a társulatból. Mindenki a munkájával akarja bebizonyítani, hogy ami nálunk társulati szinten folyik, annak létjogosultsága van, és hazugságok a bennünket érő támadások.

– Ön szerint milyen a jó színházigazgató?

– Azt tartom a legfontosabbnak, hogy önazonos legyen és érthető, ne kelljen megfejteni, amit csinál. Konkrét és határozott, és tevékenységében a színház a fontos, nem az igazgató.

– Provokatív rendezőnek tartja magát?

– Egyáltalán nem, nincs bennem végletesség.

– Mégis az az általános vélemény, hogy túl sok a szexualitás a Nemzetiben.

– Ha valaki végignézi a több mint húsz műsoron lévő előadásunkat, maga is láthatja, hogy ez nem igaz. Egyébként konkrét darabok konkrét helyzetéről kell beszélni. A Szentivánéji álom például a szexualitásról szól, Az ember tragédiájának római jelenete a hedonizmust tárgyalja, egyiket sem lehet megkerülni. Amikor pedig az újságosstandok, a tévécsatornák tele vannak pornó tartalommal, álszemérem nem beszélni minderről. Ugyanakkor soha nem visszük túlzásba ezt a kérdést.

– Az ország első színházának vezetőjeként mit tart kiemelt feladatának?

– Hogy a helyzetünknél fogva a legerősebben tegyük a dolgunkat, amikor a társadalmi állapotoknak tükröt kell tartani, és olyasmiket vessünk fel, amiről mások nem beszélnek. Meggyőződésem, hogy nem körülöttünk voltak botrányok, hanem az általunk vázolt témák miatt, azokat tekintik provokációnak. Mert olyan dolgokkal foglalkozunk, amit társadalmilag tisztázni kell, még ha sokan úgy vélik is, hogy nem illik.

– Péccsel milyen a viszonya? Játszott már a POSZT-on kívül ebben a teátrumban?

– Nem is akármikor. Velem nyílott meg húsz évvel ezelőtt a felújított intézmény. Lengyel György a Szentivánéji álmot rendezte, és én voltam Puck. Emellett Pécs az egyik kedvenc városom, sűrűn megfordulok itt, például a régiségkereskedőknél, ahol Zsolnay-porcelánokra vadászok.

POSZT-szereplések

Alföldi Róbert már az első POSZT-on is itt volt, az Amadeus főszerepében – a színrevitelért Szikora János a legjobb rendezői díjat kapta. 2007-ben rendezőként és színházigazgatóként hozta a Bárka Színház Szentivánéji álom című előadását – díj nélkül zárták a versenyt, sokak szerint igazságtalanul. 2008-ban már a Nemzeti Színház igazgatójaként A park című darabot rendezte, és a legjobb női epizódszerepért Nagy Marit jutalmazták benne.

Most a Nemzeti három darabbal érkezett, Alföldi a Három nővérben színész, a Vadászjelenetek Alsó-Bajorországbant rendezi, az Egyszer élünk, avagy a tenger azon túl tűnik semmiségbe című darabot pedig a társulat igazgatójaként kíséri.

Mészáros B. Endre (Dunántúli Napló) Alföldi Róbert a POSZT idejére kialakított színházi teraszon, a Pécsi Nemzeti művészbejárójánál (fotó: Löffler P.) -->