Egy kórus, háromszáz karmester

A Bartók Béla Férfikar 36 fővel, Lakner Tamás karnagy vezetésével július 25.– augusztus 8. között Pekingtől Hsziamenen át (ahol az első olimpiai címüket nyerték 2006-ban) Sanghajig öt nagyvárosban tartott koncertturnét, 23 ezer kilométert utazva földön és levegőben. A sikerekről a program egyik főszervezőjével, Hoffner Tiborral beszélgettünk.

– Két hét alatt körberöpködték Kína keleti tengerparti nagyvárosait?
– Peking volt a központ, s onnan mentünk ide-oda, de többnyire nem repülővel, hanem többórás utakat tettünk meg olyan gyorsvonatokkal, melyek óránként 300 km/h sebességgel száguldanak.

– Mekkora városokban?
– Hát Sanghaj például 24 millió lakosú, Peking is 20 fölött van, utóbbi területe pedig akkora, mint a Dél-Dunántúl. Voltunk ugyanakkor egy Pécs nagyságú helyen, Minxiben is, „Kínai Csaba” szülővárosában, ő az, aki a Konzum áruház kínai részlegét üzemelteti.

– Miről szólt a meghívás?
– A két legfontosabb szakmai helyszín Peking és Senjang volt. A fővárosban a 13. Kínai Nemzetközi Kórusfesztivál díszvendégei voltunk, miután két éve ugyanitt 188 kórus versenyén a másodikok lettünk. A hatnapos rendezvény nyitókoncertjén énekeltünk a Népek Nagy Csarnokában. Emellett Lakner Tamás kínai karnagyoknak tartott workshopot Bartók, Kodály és Karai műveiből és itt történt meg az a rendkívüli pillanat, hogy a 300 kínai karnagy egyszerre vezényelte a pécsi férfikart. Senjangban pedig az egyetemen megismételtük a workshopot.

[caption id="" align="alignleft" width="650"] A pécsi Bartók Béla Férfikar a 24 millió lakosú Sanghajban, a Föld három legnagyobb városának egyikében (fotó: Csizmadia Attila)
[/caption]

– Szigorúan klasszikus kórusműveket énekeltek?
– Igyekeztünk mindig egy félórás populáris betétet is beilleszteni, bordalokkal, népdalokkal, s egyik tagunk, Balatoni Sándor művét is becsempésztük minden fellépésünkre.

– Működött végig minden?
– Hát például Senjangból Sanghajba törölték a repülőjáratunkat, így egy fellépés után közvetlenül buszra szálltunk, és tíz órát robogtunk Pekingig, majd onnan vonattal újabb hat órán át, miközben politikusi közbenjárások adtak számunkra mindenütt szabad jelzést, s így is csak félórával az újabb koncertkezdés előtt érkeztünk meg.

– Mit jelent Kínában a szabad jelzés?
– Tudni kell, hogy a közlekedés csatlakozó pontjainál, a nagy koncerttermeknél a jelentősebb helyeken mindenütt repülőtéri szintű biztonsági ellenőrzések zajlanak. Rugalmasságnak nyoma nincs, bármilyen egyszerű kérésünket legalább három felsőbb szinten kellett jóváhagyatni, minimum kétórás várakozással.

– Mi tetszett az ottani életből?
– Nekem leginkább az étkezések, mert körasztalokra tettek ki minden fogást, és olyan volt az egész, mint egy kitűnő kórusprodukció, egymásra is figyelni kellett, amikor válogattunk, szóval igazi társasági légkörben zajlott minden ebéd és vacsora. Jártunk a kínai nagy falon, valamint a tiltott városban is, továbbá a sanghaji felhőkarcolókat is megcsodáltuk. Ami viszont szokatlan volt, az a közlekedés, indexet egyáltalán nem használnak, a dudát pedig külön lökhárítóként működtették.

Bariton énekes
Hoffner Tibor 1988-ban született Tapolcán és szülővárosában járt zeneiskolába is. 2007-ben végezte el a Veszprémi Konzervatóriumot trombita szakon, majd Pécsre került, a PTE Művészeti Karának ének-zene – karvezetés szakára, ahol a zeneismeret master szakot is elvégezte. Az Agócsy László Zeneiskolában és a Pécsi Férfikar Alapítványnál dolgozik. A Bartók Béla Férfikarnak nyolc éve a bariton énekese, 2015-től a Fesztiválkórusnak is tagja. Emellett a Bartók Béla Férfikar segédkarnagya és projektmenedzsere. Felesége, Kinga a Pannon Filharmonikusok első hegedűse.
A pécsi Bartók Béla Férfikar a 24 millió lakosú Sanghajban, a Föld három legnagyobb városának egyikében (fotó: Csizmadia Attila)