2016.10.21. 16:41
Kemény ember volt, de a család számára mindenekfelett állt
Csorba Győző Kossuthdíjas költő-műfordító 100 éve született. A híres pécsi személyiségről a hagyatékát kezelő veje, Pintér László emlékezik, aki beszámol arról is, hogy mi történik még az emlékév keretében.
– Mikor ismerkedett meg Csorba Győzővel?
– Csaknem fél évszázada. A középső lánya, Noémi révén, aki aztán a feleségem lett. Egy csaknem mindig ugyanúgy visszatérő pillanat volt ez: a dolgozószobája tele könyvekkel, ő pedig csonka kezére támaszkodva az ágyon fekve írt.
– Milyen ember volt a családban?
– Mint egy hajóskapitány, a keménységig határozott mindenben, de a család első volt a számára. Mindig pontos és helytálló véleménye volt, a tehetségeket, mint például Bertók Lászlót, Kalász Mártont, Parti Nagy Lajost, tévedhetetlenül felismerte és támogatta.
– Hol lakott a költő?
– Az egykori bőrklinika Damjanich utcáig nyúló udvara és kísérletes állattelepe melletti részen, egy kertes családi házban. Az ötvenes években pedig a Kulich Gyula utcában, és az ottani kert végében, az Aradi Vértanúk útjára néző várfal mellett állt egy őrtorony. Ott zavartalan magányban készítette Goethe Faustja második részének fordítását hónapokon át, amiért ötvenezer forintot kapott, s ebből telt a kertes házra. Ma ott már mások élnek, de a másik ilyen családi bázis, a révfülöpi nyaraló még megvan.
– Hihetetlen mennyiségű verset írt. Lehet tudni, hogy mennyit?
– Az biztos, hogy több mint kétezer költeménye jelent meg kéttucatnyi kötetben. Latin, olasz, német műfordításait illetően pedig túljutott a harmincezer soron. Az életműve egy helyen, a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Akadémiájában teljes egészében megtalálható.
– Mennyire népszerűek most a Csorba-emlékév eseményei?
– Legtöbben talán a Tudásközpontban rendezett Csorba Győző-kiállítást látták. Egy múlt szombaton rendezett versmondó versenyen a Szent Mór Iskolaközpontban több mint harmincan indultak. Lesz még egy hasonló vetélkedő a Leőwey-gimnáziumban is, valamint egy műfordító verseny a Koch Valéria Iskolaközpontban, ahol angolra és németre fordítják Csorba Győző verseit a diákok, valamint képeket festenek a versekről. November 21-én irodalmi konferenciát rendeznek a tiszteletére, november 23-án megzenésített verseinek koncertje szól a Kodály Központban, november 30-án a Csorba Győző Társaság elnöke, Nagy Imre tart előadást a költőről a Nagy Lajos Gimnáziumban.
– Lesz írásos nyoma is az évfordulónak?
– A társaság másfél éves megalakulása óta alelnökként a 74. hírlevélben számoltam be az eseményekről. Működtetek Csorba Győzőről egy Facebook-oldalt és egy honlapot (csorbagyozo.hu) is. Emellett megjelentettünk most két füzetet, az Ív című 1945-ben kiadott folyóirat egyetlen számának és Thinemann Tivadar Mohács és Erasmus című akadémiai értekezésének hasonmását. Ezek a Csorba Győző Társaság könyvsorozatának első elemei, mert Pécs művelődéstörténetének kuriózumait és a költő munkásságával kapcsolatos tanulmányokat szeretnénk sorozatban közölni.
A focikapus
Pintér László 1949-ben született Vágon. A Pécsi Tanárképzőn magyar–történelem szakon szerzett 1972-ben diplomát. A Városi és az Egyetemi Könyvtárban 17–17 évet dolgozott, közben elvégezte az ELTE könyvtáros szakát. 2011-ben ment nyugdíjba a Pollack Könyvtár igazgatójaként. 11 Csorba Győzőről szóló kötet szerkesztésében vett részt, a hagyaték kezelése jelenti számára a szellemi, a foci a fizikai kikapcsolódást: 65 évesen hagyta abba a kispályás játékot kapusként. Felesége is könyvtárosként ment nyugdíjba, három gyerekük: Bálint (42), Viola (40), Ábel (33); négy unoka is van.
