2013.05.24. 15:55
Nem csak világmegmentő szuperhősök
A képregények népszerűsége szinte napról napra növekszik, s ennek pozitív hatásai is vannak. Erről is beszélgettünk Maksa Gyula kommunikációkutatóval.
– Debrecenben nőttem fel, egy ottani nyomdában készült akkoriban egy sor nyugati képregény. A felesleget nem vitték el a kamionok, azok valahogy nálunk landoltak. Így kezdődött. Aztán jött a sok Kockás meg a Mozaik-sorozat, s azzal párhuzamosan az elköteleződés.
[caption id="" align="alignleft" width="334"] „A képregények nagyon jó kutatási témát jelentenek” (fotó:Löffler Péter)
[/caption]
– Néhány éve még elképzelhetetlennek tűnt, hogy a könyvesboltokban külön polcot kapnak a képregények. Most meg óriási a kínálat.
– Igen, de azért ez nem előzmény nélküli. A kétezres évek közepétől tapasztalható egyfajta élénkülés ezen a területen: azóta vannak fesztiválok, a kiadók is ráerősítettek erre a vonalra, alapműveket jelentettek meg, és jönnek az újdonságok is.
– S éppen az ön példája mutatja: immáron tudományosan is lehet foglalkozni velük.
– A képregények nagyon jó kutatási témát jelentenek már hosszú ideje, hiszen sokféle értelmezési lehetőséget kínálnak. A szakmai beszélgetésekben hol irodalomként, hol művészetként szólnak róla.
– És ön miként?
– Szerintem média. Így érdemes hozzá viszonyulni, így látszik a hatása minden más médiára, a filmektől kezdve az internetes kommunikációig. Fontos elemezni, kutatni, de persze a szórakozás sem mellékes. Manapság a keleti képregények kezdenek uralkodni, s bár ezekkel kapcsolatban azért még mindig megvannak az előítéletek, a fiatalok nyitottak. Sőt, új jelenség, hogy immáron lányok is vásárolnak és készítenek képregényeket, mivel tudják: messze több ez, mint izmos szuperhősök világmegmentése.
– A képregényolvasók rajzolni is kezdenek. Ön is?
– Én nem szoktam rajzolni, nincs hozzá érzékem. Ellenben régen remek térképeket csináltam különböző stratégiai játékokhoz.
Debrecentől Pécsig
MAKSA GYULA 1975-ben született Debrecenben. A Kossuth Lajos Tudományegyetemen szerzett diplomát magyar szakon, ezután tanult többek között a Leuveni Katolikus Egyetemen. A képregénykutatással Belgiumban ismerkedett meg. Irodalomtudományból doktorált, disszertációjának témája a képregény volt. 2007-től a Pécsi Tudományegyetemen a Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék oktatója.